Haláltusáját vívja a Zsil-völgyi szénbányászat

Az 1990-es éveket idéző bukaresti „bányászjárásokkal” fenyegetett néhány nappal ezelőtt a Zsil-völgyi vájárok sztrájkja.

Fotó: Reuters

Az 1990-es éveket idéző bukaresti „bányászjárásokkal” fenyegetett néhány nappal ezelőtt a Zsil-völgyi vájárok sztrájkja és tüntetése, a kormány azonban meghátrált, teljesítette a követeléseket, amivel elejét vette a helyzet további éleződésének. A romániai szénbányászat mély válságára ugyanakkor egyelőre nincs megoldás.

A bányászok tiltakozását az váltotta ki, hogy nem kapták meg februárban a bérüket a bányákat is működtető állami Hunyad Megyei Energetikai Komplexum anyagi nehézségei miatt.

A vállalat csődeljárás alatt van, adósságai meghaladják a másfél milliárd eurót. Szerdán határozatban fogadta el a Florin Cîţu vezette kormány a Zsil-völgyi bányászok kollektív munkaszerződésében foglalt összeg, azaz tizenegy millió lej (közel nyolcszáz millió forint) kifizetését.

A Zsil völgyében az első bányát 1840-ben nyitották meg. A kommunista rendszerben tizenhat szénbánya működött a térségben, ezekből tizenkettő már bezárt. A román gazdasági tárca tavaly két további bánya bezárásának tervét jelentette be 2024-től.

Az 1990-es években ötvenezer embernek adtak munkát a bányák, mára ez a szám kevesebb mint négyezerre csökkent.

Az erdélyi Transindex.ro által idézett szakértők szerint az a legfőbb gond, hogy a Zsil-völgyi szén kitermelése mindig is igen költséges volt, ráadásul meglehetősen rossz minőségű, így ez normál piaci viszonyok között aligha lenne versenyképes. Felmérések szerint jelenleg a térség szénalapú erőműveiben az energiapiacon negyven dollárért értékesíthető egy megawatt áram előállítására ötven dollárt költenek. A szakemberek úgy vélik, ebben a helyzetben már érdemesebb indonéziai vagy dél-afrikai szénimportban gondolkodni.

A különböző bukaresti kormányok kidolgoztak ugyan különböző fejlesztési programokat a Zsil-völgye súlyos szociális helyzetének kezelésére, de a tervekből semmi sem valósult meg. A kormányzati elképzelések szerint 2030-ban bezárják az utolsó Zsil-völgyi bányát is.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke épp a bányászsztrájkok alatt tartotta időszerűnek figyelmeztetni Bukarestet, hogy mielőbb dolgozzon ki egy stratégiai tervet a szén kitermelésének befejezésére, mivel „Európában a széniparnak nincs jövője”.

– A németországi példa elemzését javaslom Romániának. Az ottani tárgyalásokon a kormányzat és a szénipar képviselői mellett a bányászok szakszervezetei, a helyi és regionális hatóságok is részt vettek, hogy egy realista tervet dolgozzanak ki a szénről való lemondás előkészítésére. Szociális intézkedésekre, más jellegű beruházásokra és a bányászati régiók újrastrukturálására van szükség – mondta Timmermans. Virgil Popescu energiaügyi miniszter nemrég bejelentette: stratégiát dolgoznak ki a hidrogéniparra való áttérésre.