Tizenegy éve nem épült annyi lakás, mint a járvány idején + videó

Kiugróan sok, több mint 28 ezer lakást adtak át tavaly, a javarészt már a járvány sújtotta válságos évben. Jóllehet a lakásépítési kedv némi lankadást mutat, de a tavalyi adatokban még nem érezhető az év végén bejelentett új családtámogatási elemek élénkítő hatása. Varga Mihály pénzügyminiszter kedvezőnek nevezte, hogy minden második lakást család, és nem beruházó épített. Szerinte az otthonteremtési program segíteni fogja a gazdaság újraindítását.

A vidéki városokban és a kisebb településeken 2019-hez viszonyítva jóval több lakás épült tavaly Fotó: Teknős Miklós

Évtizedes csúcsot döntve, a 2019. évinél harmadával több, 28 208 lakás épült tavaly, a javarészt már a koronavírus-járvány sújtotta évben. A nagyarányú többlet főként a vidéki építkezéseknek köszönhető: míg Budapesten 2020-ban 6341 lakást vettek használatba, ami alig 9 százalékkal több a megelőző évinél, addig

a megyei jogú városokban 55, a többi városban 31, a községekben 45 százalékkal több lakás épült fel.

A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint nagyvárosokban tapasztalható erős növekedés csaknem felét három nagyváros: Debrecen, Győr és Szeged adta – mindhárom megyeszékhelyen ezernél több lakást vettek használatba. A fővárosi lakások mintegy harmada Újbudán valósult meg, ami egyúttal azt jelenti, hogy

a XI. kerületben épült fel tavaly az összes lakás csaknem tizede.

A vidéki városokban és a kisebb településeken 2019-hez viszonyítva jóval több lakás épült tavaly
Fotó: Teknős Miklós

Több mint kétszeresére nőtt az új lakások száma 2019-hez viszonyítva az Észak-Alföldön, de jelentős a növekedés a Dél-Dunántúlon (181 százalék) és a Dél-Alföldön (170 százalék) is. Az újonnan használatba vett lakások 52 százaléka családi házat jelentett, 39 százaléka többlakásos épületben, mintegy 6 százaléka lakóparkban található.

Ugyanakkor bizonytalanság érezhető az új lakások tervezésében: az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 556 volt, ami 36 százalékkal maradt el a 2019-es mennyiségtől. A lakásépítési kedv valamennyi településkategóriában csökkent, de a kisebb településekben mérsékeltebben. Budapesten 48, a megyei jogú városokban 39, a többi városban 32, a községekben 14 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték.

Előtérben a családok

Ez tizenegy éves rekordot jelent

– jelentette ki Varga Mihály a közösségi oldalán közzétett friss videójában, hozzátéve: kedvező, hogy a növekedés minden településkategóriában erőteljes volt. A pénzügyminiszter felhívta rá a figyelmet, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya megközelítette az ötven százalékot, tehát

minden második lakást nem beruházók, hanem a családok építettek.

– A kedvező adatok azt mutatják, hogy eredményes a kormány otthonteremtési programja és célt érnek az erre fordított költségvetési támogatások – hangsúlyozta a tárcavezető. Mint mondta, azzal számolnak, hogy az év elején jelentősen kibővített otthonteremtési program is segíteni fogja a gazdaság újraindítását. A lakásépítési áfa öt százalékra csökkentése, a csok igénybevételének bővítése és az otthonfelújítási támogatás is erősítheti az építőipart, így a gazdaság teljesítményét.

Eltántorító budapesti árak

A lakásépítések száma 2020-ban a vírushelyzet ellenére is dinamikusan növekedett. Ennek magyarázata egyrészt a vírushelyzet előtt jelentősen javuló jövedelmi helyzet, illetve hogy ez a társadalom egy részében a járványhelyzet ellenére sem változott

– írta lapunknak küldött kommentárjában Regős Gábor.

A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője emlékeztetett rá, hogy bár az új lakások kedvezményes áfáját tavaly általánosságban kivezették, de azon építkezések, amelyek 2018. november 1-jével bezárólag rendelkeztek engedéllyel, még a kedvezményes áfakulcs mellett készülhettek el. Regős Gábor

a kisebb budapesti növekményt a magas árakkal magyarázta, szerinte sokan inkább az agglomerációban építettek új házat.

Noha a kiadott építési engedélyek száma tavaly csökkent, mivel ezek száma 2019-ig érdemben meghaladta az építésekét, ez nem okoz feltétlenül azonnali visszaesést. Regős Gábor hangsúlyozta: 2021-től az új lakások építése ismét a kedvezményes áfakulccsal adózik, ami segítheti a magas lakásépítési szint fennmaradását.

Elérni az álomhatárt

Bár a koronavírus-járvány a múlt évben kedvezőtlen hatással volt a lakáspiac egészére, a korábbi években elkezdődött lakásépítések jelentős része tavaly fejeződött be, ez látszik a mostani kiugró eredményből – közölte lapunkkal Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte az állami lakásprogramban elérhető támogatások, valamint az idei évtől elérhető új elemek, köztük a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetése ismét lendületet adott a lakásépítéseknek.

Bár még nehéz pontosan megmondani, hogy mikor ér véget a járvány és mikor kezdődik a gazdasági fellendülés, de a lakáspiacon szinte biztosan erős év várható. – A mostani kilátások alapján, részben az állami lakásprogramnak köszönhetően a 2020-as évek első felében a piac elérheti a korábbi évtizedekben „álomhatárnak” számító évi 40 ezer megépített és átadott lakásszámot, ami a lakásállomány megújulásához szükséges szintet jelenti – jelezte Balogh László.