Válság idején kell igazán a segítség

Szinte nincs olyan szereplője a magyar gazdaságnak, amelynek életét ne zökkentette volna ki a megszokott kerékvágásból a koronavírus-járvány. A pandémiának szép számmal akadtak vesztesei, de voltak nyertesei is. A vállalkozásokat felkaroló, növekedésüket segítő piaci szereplőkre pedig soha nem volt akkora szükség, mint az elmúlt hónapokban. Katona Bencével, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB-) csoporthoz tartozó Hiventures Zrt. vezérigazgatójával egyedi tapasztalataikról, eredményeikről és a várakozásaikról beszélgettünk.

– A Hiventures Zrt. állami tulajdonú kockázatitőke-társaság küldetése a hazai fejlesztési banki családban sajátos és egyedi. Mennyire sikerült ezt a küldetést teljesíteni az elmúlt években, különösképpen tavaly a válság tükrében?

– A Hiventures Zrt. fennállásának négy éve alatt különleges piaci pályaívet járt be. A 2017-es induláskor még csak a hazai startupok rendszerének és működésének erősítését és felgyorsítását tűztük ki célul, mára pedig már a teljes magyar vállalkozói szférát támogatjuk, tőkefinanszírozást biztosítunk az ötletfázistól egészen a nagyvállalati beruházásokig. Több száz sikeres ügyletben szerzett tapasztalatunkat hasznosítottuk akkor, amikor 2019-ben elindítottuk a hagyományos kis- és közepes vállalkozásokat, azaz a kkv-kat megszólító KKVPRO üzletágunkat, amelyhez tavaly a nagyvállalati szektorra fókuszáló InvestPro finanszírozási megoldásait is bevezettük. A biztos üzleti kényelem helyett kezdettől fogva a folyamatos innovációra és megújulásra törekedtünk, így elmondhatjuk, hogy a Hiventures Zrt. mára Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb és legaktívabb kockázatitőke-alap kezelője lett.

– Két vállalkozói üzletág kifejlesztése és elindítása közben a nyakukba zuhant az egész világgazdaságot felkavaró koronavírus-járvány. A kockázatitőke-befektetések piacán és a Hiventures Zrt. működésében mit okozott a pandémia?

– Sajátos helyzetben vagyunk, ugyanis a járvány okozta nehézségek ellenére a 2020-as volt a Hiventures Zrt. eddigi legsikeresebb éve.

Mindenkori kihelyezési rekordot értünk el, ráadásul a megközelítőleg 14 milliárd forint értékű befektetett tőke a magyar gazdaság nagyon széles rétegét érintette.

– Tevékenységük több lábon áll, de mi is pontosan az egyes üzletá­gaik, a startup, a KKVPRO és az ­InvestPro fő feladata?

– A startupok, a mikro-, kis- és középvállalkozások a hazai gazdaság motorjai, akiknek az új innovatív megoldásokra, ötletekre, a startupok alapvető gazdaságélénkítő szerepére talán még soha nem volt ekkora szükség. Startup-­portfóliónk bővülése tavaly is folyamatos volt, összesen százötvennél is több új vagy már meglévő cégnek biztosítottunk forrást. Jelenleg 38 milliárd forint kihelyezett összeggel háromszázötven céget finanszírozunk, amelyek közül ­2020-ban sokan képesek voltak növekedni. A KKVPRO üzletágunk ­2019-ben 31 milliárd forintos kerettel elindult tőkealapunk működésének első teljes évében megközelítőleg hárommilliárd forint összeget folyósított, több mint tíz sikeres ügyletet megvalósítva.

Tőkefinanszírozásainkkal jellemzően generációváltásból adódó problémákat kezeltünk, amelyeknek célja a vállalkozások magyar tulajdonban tartása.

A legifjabb, tavaly ősszel indult ­InvestPro elnevezésű nagyvállalati finanszírozást biztosító üzletágunk finanszírozási megoldásainak pedig elsősorban a gazdaság újraindításában és fellendítésében szánunk fontos szerepet. A folyamatos érdeklődés mellett születtek is már előzetes megállapodások, amelyek nagy összegű befektetésekkel kapcsolatosak. Jelenleg éppen az ilyenkor szükséges átvilágítási folyamatokat végezzük. Azokat a tranzakciókat és beruházásokat keressük, amelyek tőkefinanszírozás nélkül nem valósulnának meg.

Katona Bence jelezte: fontosnak tartják, hogy mentőcsomagjaik könnyen igénybe vehető termékek legyenek

– A járvány tavaly tavaszi első hulláma során bevezetett krízis- vagy mentőprogramok mennyire váltak be?

– A Startup, illetve a KKV Mentőcsomagjainkat 2020 áprilisában indítottuk el, és mindkettő sikeres. A konstrukciók egyfelől segítettek a magyar vállalkozásoknak elkerülni a csődöt, másfelől megóvták a korábban jól működő, de átmenetileg nehéz helyzetbe került gazdasági társaságokat attól, hogy külföldi tulajdonba kerüljenek. Fontosnak tartottuk, hogy mentőcsomagjaink könnyen igénybe vehető termékek legyenek, így azok mind­össze harminc munkanapos átfutási idővel elérhetők. A veszélyhelyzet kihirdetése óta eltelt időszakban e formában több mint ötven vállalkozásnak három és fél milliárd forintot is meghaladó mentő jellegű tőkebefektetést nyújtottunk.

– Milyen jellegű vállalkozások ezek?

– A Startup mentőterméket igénybe vevők között találunk munkaerő-közvetítéssel foglalkozó online piacteret, de akad a sorban okosotthon-szolgáltató éppúgy, mint egyedi gyártású bútorok digitalizációjával vagy mosószerpiaci termékcsalád gyártásával és értékesítésével foglalkozó vállalkozás. A KKV Mentőcsomag lehetőségével pedig éltek már koncertek, utazások szervezésével foglalkozó cégek, éttermek, gyártó vagy kiskereskedelmi vállalkozások is.

– Milyen fogadtatásra talált a tavaly december elején indult, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos speciális likviditási és tőketámogatásuk?

– Már a legelején, a tájékoztatási fázisban meglepően sokan érdeklődtek.

Komoly szakmai sikernek tekintjük, hogy az Európai Bizottság jóváhagyásával sikerült megteremtenünk ennek a speciális tőketámogatási programnak a feltételeit.

Ennek révén ugyanis a közép- és nagyvállalatok akár tőke, akár tulajdonosi kölcsön formájában, kifejezetten kedvező pénzügyi feltételek mellett vonhatnak be forrást, ha az a munkahelyek megtartását és tevékenységük folytatását szolgálja. Bízunk abban, hogy a jelentős kormányzati intézkedések hatására a jelentkezők száma nem lesz tömeges, de ha szükséges, készen állunk arra, hogy ötvenmilliárd forint keretösszegig állami támogatási elemeket is tartalmazó forrást biztosítsunk olyan nemzetgazdaságilag fontos vállalatoknak, amelyek körül elfogytak a kihasználható piaci lehetőségek.

Az e-kereskedelem, illetve a logisztikai ipar bizonyos szegmensei kifejezetten nyertesnek tekinthetők a járvány okozta válságban Fotó: Reuters/Hannibal

– Az már tavaly tavasszal látszott, hogy komplett ágazatok, tevékenységi körök estek áldozatul a járványnak, ugyanakkor vannak nyertesei a pandémiának. A Hiventures Zrt. tapasztalatai is hasonlók?

– A vendéglátásban, turizmusban kétségtelenül drasztikus visszaesést okozott a válság, de tavasszal az autóipart, a gépipart is meglehetősen rosszul érintette a krízis. Az élelmiszeripari cégek ugyanakkor válságállónak bizonyultak, az e-kereskedelem, illetve a logisztikai ipar bizonyos szegmensei pedig kifejezetten nyertesnek tekinthetők, az utóbbiak még profitálni is tudtak a megváltozott fogyasztói szokásokból. E folyamatokat a saját portfóliónkba tartozó cégek esetei is visszaigazolták. Ahogy az is érzékelhető, hogy a digitális technológiákra való átállás néhány portfóliócégünk esetében az ügyfélszám növekedését és az árbevétel jelentős megugrását hozta.

– Erősebb vállalkozókat talált meg 2020-ban a krízis, mintha mindez néhány évvel korábban következett volna be?

– A 2008-as pénzügyi világválság már „felkészítés” volt a mostani, a hagyományos kkv-k számára egyértelmű sokkot jelentő helyzetre. Ezért létfontosságú lehet a gyors pénzügyi segítség. Az olyan cégek megmentése azonban, amelyek felkészületlenségük, korábban is problémás helyzetük, rossz menedzsmentjük miatt, vagyis a saját hibájukból kerülnek a csőd szélére, gazdasági és pénzügyi szempontból nem racionális. Miközben persze lehetnek közöttük olyanok, amelyek értékes eszközökkel, technológiával, infrastruktúrával vagy humán erőforrással rendelkeznek. Ezek magyar tulajdonban tartását indokolt lehet támogatnunk.

– Ugyanez igaz a startupokra is?

– Nem. Számukra egy problémákkal teli időszak még inspiráló is lehet, hiszen a startup vállalkozások eleve mindig valamilyen problémára vagy az adott helyzet kihívásaira reagáló megoldást igyekeznek nyújtani.