70 dollár felett az olajár: kis kereslet még kisebb kínálattal

A Brent típusú olaj ára több mint egy éve először hetven dollár fölé ugrott, miután jemeni milíciák támadásokat intéztek szaúdi olajlétesítmények ellen. A piac feszített, miután múlt héten az OPEC nem növelte a kitermelést.

Fellegi Tamás Péter
2021. 03. 08. 17:23
Midland, 2020. április 7. Olajkút a nyugat-texasi olajmezőkön 2020. április 7-én. Az olajár esése miatt a benzin ára is jelentős mértékben csökkent. MTI/EPA/Larry W. Smith Fotó: Larry W. Smith Forrás: MTI/EPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közel egy éve, a koronavírus-járvány elhatalmasodása, és az azt kísérő világméretű gazdasági leállás idején az olaj iránti kereslet visszaesett, az ár a túlkínálat hatására összeomlott, sőt, negatív tartományba is került, miután tárolási gondok adódtak. Akkor nehéz volt elképzelni, hogy az ár véges időn belül annál magasabbra kapaszkodik, mint ahol közvetlenül a járvány előtt tartózkodott, most azonban mégis ez történt:

a Brent átmenetileg átlépte a hordónkénti hetvendolláros szintet.

A magyarázat alapvetően az, hogy a tavalyi sokkot követően az olajkitermelők megtették azt az egyetlen lépést, amivel megmenthették magukat:

radikálisan visszafogták a kitermelést, mintegy igazodva a járvány miatt beszűkült kereslethez.

Csakhogy ezt követően a kereslet emelkedni kezdett, egyrészt mert kevesebb gazdasági ágat zártak le a járvány következő hullámai idején, másrészt mert Kína meglepően hamar szinte teljesen megszabadult a koronavírustól, így gazdasága felpörgött, az olajfogyasztása nem sokkal marad most el a válság előtti szinttől.

Olajkút a nyugat-texasi olajmezőkön
MTI/EPA/Larry W. Smith

A múlt héten sokan azt várták a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetséges kitermelőik értekezletén, hogy bővítik a kitermelést a növekvő keresletnek megfelelően. Meglepetésre nem módosítottak, így a kínálat továbbra is szűkös, az amerikai kitermelőknek pedig hosszabb idő kell, amíg újra a piacra lépnek, ráadásul Joe Biden elnök nem is igazán pártolja az olajipar jelentős térnyerését. Így végül a válság előttihez képest még lényegesen kisebb kereslettel szemben annál is szűkebb kínálat áll, és pont ez a helyzet tetszhetett meg a kitermelőknek: stabilan magasan tartják az árat, és úgy gondolják, hogy jobban járnak, mint ha lényegesen alacsonyabb ár mellett mondjuk tíz százalékkal több olajat tudnának eladni.

Ebben a helyzetben került mintegy olajként a tűzre a jemeni milíciák szaúdi támadása. Lehetséges, hogy célszerűen így is időzítették az akciókat. Önmagában nem az esetleges károk emelik az olaj árát – hiszen a létesítményeken esett sérüléseket a tapasztalatok szerint gyorsan kijavítják –, hanem

ilyen helyzetben minden, az emelkedő trend irányába mutató hírnek erősebb a hatása.

Ez valószínűleg csak akkor változna, ha további kínálat jelenne meg, például ha az amerikai palaolaj-kitermelők fellendítenék a felhozatalt. Erre van esély, hiszen a jelenlegi árszínvonal már a hagyományoshoz képest drágább termelési módnak is kedvez.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.