A kisebb balatoni településeken is a fejlesztésben látják a jövőt

Megújult a gyenesdiási vízimalom, másfél milliárd forintot kap Szántódpuszta, kerékpárút épül Berény és Vörs között. Nem rekedtek meg a turisztikai célú fejlesztések a kisebb, de az utóbbi években egyre vonzóbb és állandó lakhelynek is szívesen választott balatoni településeken.

20200214 Balatonfüred fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

Milliárdos projektekkel ugyan nem dicsekedhetnek a helyi önkormányzatok, az azonban látszik, hogy a balatoni strandok kényelmi szolgáltatásai­nak bővítésén túl másra is futja a déli partiaknál lényegesen csendesebb, családbarát, északi oldali üdülőhelyeken.

Például önkormányzati és más pályázati forrásból, illetve magánfelajánlásokból újult meg belülről, és kapott új külsőt, esztétikus környezetet a Keszthely-közeli Gyenesdiáson az élelmiszeripari műemlékként őrzött, több mint ötszáz éves, Talabér (Bujtor, Osvald)-féle vízimalom, ahol egyedülálló pékmúzeum, herbárium, fűszerkert és tanösvény várja a kirándulókat.

A gyenesdiási Játékstrand lett a 2020-as strandverseny nyertese Fotó: Gyenesdiás.info.hu

– Az önkormányzat húszmillió forint önerőt biztosított a község nevezetességének rekonstrukciójához, négy pályázattal további 65 millió forinthoz jutottunk, és helyi magánszemélyek és lelkes műgyűjtők ajánlottak fel ritkaságszámba menő berendezési tárgyakat – ismertette a Magyar Nemzettel az összefogás részleteit a nagyközség polgármestere.

Gál Lajos biztos benne, hogy a legjobb balatoni játékstrandjára is büszke településük mindezek után már nemcsak a hangulatos Darnay-pincével, -rendezvénypajtával és -piknikkerttel, hanem a patinás vízimalommal is csábítja majd a tó északi partjának látogatóit.

A Gyenesdiással szomszédos Vonyarcvashegy Szent Mihály-dombján önkormányzati, egyházközségi és civil összefogással kezdődhetnek turisztikai fejlesztések. Megújul a legendás halászemlékhely környezete: mint ismert, 1729 telén a tó jege beszakadt, hat vonyarcvashegyi halász vesztette életét, harminchatan viszont csodával határos módon kiszabadultak a víz fogságából. Ennek emlékére emeltek egy kedves kis kápolnát a település Szent Mihály-dombján, ami a letűnt évszázadok során az egyik legtöbb látogatót vonzó észak-balatoni emlékhellyé vált.

Halfesztivállal is csábították korábban a vendégeket Vonyarcvashegyen Fotó: MTI

A Délnyugat-Balaton három csendes településének a Regionális fejlesztési operatív programból kerékpárút-fejlesztésre kapott 470 millió forintos támogatás is lendületet ad. A Balatonberény–Balatonszentgyörgy–Vörs bicikliút kivitelezésére háromszáz napja volt a tendergyőztes vállalkozásnak – áll a Közbeszerzési Értesítőben. A felhívás tartalmazza, hogy a 11,5 kilométeres út nyomvonalának északi végpontja a balatoni bringakörút már megépült szakasza, déli végpontja pedig a vörsi vasútállomás lesz.

Másfél milliárd forint állami támogatást kap a déli parti Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ a paraszti kultúra emlékeit őrző épületeinek felújítására, további 290 mil­liót arra, hogy visszavásárolhassa a baloldali kormányok által eladott Ádám-pincét – erről Witzmann Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője a közösségi oldalán adott tájékoztatást. Mint jelezte, megszépül a puszta keresztistállója és például stabilabb lesz a népi építészet értékeit őrző cselédházak tetőszerkezete is.

Komphajók a szántódi kikötőben. A Covid-helyzet következtében reneszánszát éli a vízi átkelés a Balatonon Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

A tó közvetlen partján, vagy a Balatontól kissé távolabb eső, de az üdülőkörzethez tartozó, kevésbé forgalmas településeken is folytatódnak a korábban tervezett fejlesztések. Egy számukra múlt ősszel biztosított, 140 millió forintos keretből Balatonszőlősnek és Holládnak öt-, illetve négymillió forintja lesz például szabadidőparkok kialakítására, Vászoly és Lesencefalu pedig játszóteret, míg Nemesgulács szintén szabadidőparkot építhet az önkormányzatok rendelkezésére bocsátott forrásból.

További fejlesztés a legnépszerűbb hazai fürdőrégióban, hogy a Környezeti és energiahatékonysági operatív program pályázatán elnyert százötvenmillió forint támogatásból a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. megépíti Siófok töreki városrészében az egyedülállónak ígérkező Vizek Házát, ahol interaktív kiállításokkal kívánják felhívni a látogatók figyelmét a víz- és a környezetvédelem fontosságára.

Eredményes a stratégiaváltás

Komputazással hangolnak a húsvétkor kezdődő hajózási szezonra azok a jórészt kisgyerekes családok, amelyek a hétvégi napokat a Balatonnál töltik, de olyanok is szép számmal vannak, akik továbbra is munkába járásra választják a szántódi és tihanyi rév között ingázó kompot. Úgy tűnik, „járványon kívüli” program, ha úgy tetszik, feszültséget oldó megoldás lett a balatoni kompolás, amit az is igazol, hogy januárban harminc, februárban pedig 12 százalékkal többen választották a Szántód és Tihany között ingázó kompjáratot, mint a múlt év hasonló időszakában – mutatta ki a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) legújabb statisztikai összegzése. Bár az átkelőhajó fedélzetén is kötelezők a járvány elleni védekezés előírásai, azaz a maszkviselés, a távolságtartás, illetve a nyolcperces menetidőt a gépkocsiban kell tölteni, a tapasztalatok szerint az út során sokan kiszállnak az autójukból, és a víz felé fordulva, maszk nélkül, jó mélyre szippantják magukba a tó tiszta levegőjét. Mint megírtuk, idén is ugyanannyit kell fizetnünk a komputazásért, mint a múlt évben. A teljes árú menetjegy 800 forintba kerül, míg a kerékpárt 400, a motorbiciklit 1000, a személygépkocsit 1900 forintért szállítja Szántód és Tihany között a jelenleg negyvenpercenként közlekedő komp. A hajózási szezon a jövő hét végén, azaz nagyszombaton kezdődik, a balatoni hajózás 175. évfordulójának megünneplését egy későbbi időpontra halasztotta a Bahart vezetése.