Meghiúsulhat az EU és a Dél-amerikai Közös Piac megállapodása

Több uniós tagállam után most a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is hangot adott a véleményének, miszerint nem megfelelő az unió és a négy dél-amerikai ország alkotta közösség, a Mercosur közötti tervezett szabadkereskedelmi megállapodás. Úgy tűnik, jelenlegi formájában meghiúsul a terv.

A szarvasmarhatartók is tartanak a Mercosur országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodás életbe lépésétől Fotó: Kurucz Árpád

Elfogadhatatlan az EU kereskedelmi megállapodása a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) országaival – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken közleményben. A szervezet kettős mércének tekinti a megállapodásban foglaltakat, mert úgy vélik, hogy Dél-Amerikából szinte bármi bekerülhetne az unióba, de az EU termelőire szigorú szabályok vonatkoznának. Az egyezség értelmében olyan élelmiszerek is megjelenhetnek az európai piacokon, amelyek az itteni előírásnak nem felelnek meg. A NAK a fogyasztók és a gazdálkodók érdekében fellép az ismeretlen eredetű élelmiszerek beáramlása ellen – tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy a megállapodást az európai termelőszövetkezetek és gazdálkodók érdekképviseleti szervezete, a COPA-COGECA is kockázatosnak tartja, mostani formájában ezért szintén nem támogatja. Az általuk készített összefoglaló, amely magyar felirattal a NAK videómegosztó oldalán is megtekinthető, részletesen bemutatja az EU és a Mercosur közötti egyezség hátrányait. Tiltakozását fejezte ki a Magyar Természetvédők Szövetsége is. Pénteki közleményük szerint világszerte majdnem félezer civil szervezet kéri, hogy az EU döntéshozói ne írják alá az egyezményt, amely súlyosan károsíthatja a környezetet.

A szarvasmarhatartók is tartanak a Mercosur országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodás életbe lépésétől
Fotó: Kurucz Árpád

Az EU és a Mercosur (Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay) húszéves tárgyalás után, 2019 júniusában állapodott meg a kereskedelmi egyezség létrehozásáról, csakhogy sok olyan problémát nem vettek figyelembe, amelyek 1999 óta merültek fel, mint például a környezet- és klímavédelem. Jelenleg a ratifikálására vonatkozó tárgyalások zajlanak, a hatálybalépéshez a megállapodást az uniós és a tagállami parlamenteknek is el kell fogadniuk. Először Franciaország és Írország fejezte ki aggályait, most azonban Ausztria állt az ellenzők élére, jelezve, hogy mindent megtesz a szerződés jelenlegi formájának elfogadása ellen, így az vélhetően nem is tud életbe lépni.

A legfőbb aggályok Brazília klímapolitikájával vannak, miután az ország az ötödik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázoknak (elsősorban a szén-dioxidnak), és az utóbbi években ahelyett, hogy megszűnt volna, felgyorsult az őserdők égetése, ami duplán káros: egyrészt maga az égetés közvetlen hatása, másrészt a szén-dioxidot megkötő és oxigént kibocsátó hatalmas amazóniai őserdő területének csökkenés miatt. Brazília véleménye szerint ez csak kifogás, és az európai protekcionizmust álcázzák vele. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy olyan komoly változtatásokat eszközöljenek a szerződésben, amely az összes felmerült problémát orvosolja.