Pusztító hatása lett volna egy újabb hitelválságnak

A 2008–2009-es gazdasági összeomlás után megtapasztalhatta Magyarország, milyen következményekkel jár egy hitelválság. A kormány tavaly azért vezetett be hitelmoratóriumot, hogy hasonló ezúttal semmiképpen se következhessen be – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tállai András. A pénzügyminiszter helyettese megjegyezte: a bankok most messzemenően betartják a szabályokat, s szem előtt tartják az ügyfelek érdekeit.

Jakubász Tamás
2021. 03. 08. 6:44
Budapest, 2016. szeptember 10. Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Akkor semmilyen kormányzati intézkedés nem született, Gyurcsány Ferenc és kormánya semmilyen segítséget nem adott a bajba jutott sok százezer családnak és vállalkozásnak. Akkor megtapasztalhatta az ország, milyen pusztító egy hitelválság. A 2008–2009-es gazdasági válság fájdalmas tapasztalataira még emlékezhet a magyar hitelfelvevők legnagyobb része – elöljáróban ezt elevenítette fel a pénzügyminiszter helyettese, amikor arra kértük, foglalja össze a tavaly óta élő hitelmoratórium legfontosabb tapasztalatait. Tállai András államtitkár úgy folytatta:

a kormány azért vezette be a moratóriumot, hogy ezúttal semmiképpen se következhessen be a Gyurcsány-időszakéhoz hasonló összeomlás.

– Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy a célunkat elértük – fogalmazott a miniszterhelyettes, majd megjegyezte: a jelenlegi moratórium 1,6 millió lakossági ügyfelet és félmillió vállalkozást véd, s átmenetileg a teljes hitelállomány 42 százaléka, vagyis 4300 milliárd forint után nem kell fizetni a törlesztőrészletet.

Lakáshitel? Arra is megoldás a moratórium.
Fotó: Bach Máté Magyar Nemzet

– A magyar hitelmoratórium összesen 15 hónapon keresztül garantálja, hogy az érintetteknek ne kelljen a hitelükkel foglalkozniuk. A lehetőség automatikusan járt, ha az ügyfél mégis folytatná a fizetést, azt csak jeleznie kell bankjánál. Adminisztráció szinte nincs, a fizetési moratórium miatt a törlesztőrészlet nem növekedhet, s a kamat módosulása is csupán a változó kamatozású hiteleknél jöhet szóba, ami a moratórium igénybevételétől teljesen független – sorolta az államtitkár. – A hazai lehetőség részletei – fűzte hozzá – azért is lényegesek, mert más kormányok ennél jóval szűkebb körű segítségről határoztak. Németországban például csupán három hónapra, Franciaországban mindössze négyre függesztették fel a hitelek fizetésének kötelezettségét, a lehetőség nem is volt mindenhol automatikus, s akadtak olyan államok, ahol vaskos adminisztrációval kellett megküzdeniük az ügyfeleknek.

A hazai bankok magatartásáról szólva a miniszterhelyettes úgy fogalmazott:

az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénzintézetek a hitelmoratóriumnál a jogszabály előírá­sait követve járnak el, szem előtt tartva az ügyfelek érdekeit.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.