Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Közép-Európa, valamint Európa keleti és délkeleti régiói gazdaságilag sokkal jobban át tudták vészelni a koronavírus-válságot, mint Nyugat-Európa – erre a következtetésre jutott a bécsi WIIW gazdaságkutató intézet.
Hasonló megállapítást tett a Fitch Ratings is. A nemzetközi hitelminősítő szerint a közép- és kelet-európai térség, különösen a visegrádi csoport (V4) gazdaságai viszonylag ellenállók a nehézségekkel szemben, így a járvány harmadik hullámában is erőteljesen növekednek az idén. Mindezt osztják a V4-es pénzügyminiszterek, akik tegnap tartottak videós egyeztetést.
– A cél az, hogy miként a járvány kitörése előtt, úgy annak legyőzése után is a V4-ek közössége legyen Európa gazdasági motorja
– jelentette ki Varga Mihály a tárgyalást követően. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy mindannyian a gazdaság újraindítására, a költségvetési fegyelemre és a munkahelyek megvédésére törekednek.
A megbeszélésen szó esett az unió helyreállítási és ellenálló-képességi eszközéről (RRF). Ahogy korábban megírtuk, ez a program a válság enyhítésére jött létre. A kerete 672,5 milliárd euró, azaz mintegy 235 ezermilliárd forint. Ebből hazánknak csaknem hatezermilliárd forint jut.
Varga Mihály most felhívta a figyelmet arra, hogy
szlovák, cseh, valamint lengyel kollégái is a magyar tervezethez hasonló területekre fordítják az elérhető összegeket.
Idetartozik az oktatás, az egészségügy, a zöldátállás, a digitalizáció, a közlekedés, valamint a munkahelyteremtés.
A WIIW kimutatta, hogy a Közép-Európában, valamint Európa keleti és délkeleti régióiban vizsgált 23 ország együttes bruttó hazai terméke 2,3 százalékkal csökkent 2020-ban. Ez mindössze egyharmada az euróövezet gazdasági visszaesésének.
Az intézet szerint részben azzal, hogy a kelet-európai régióban jóval szigorúbb intézkedésekkel reagáltak a járvány első hullámára, míg Nyugat-Európához képest sokkal kevésbé szigorú lépésekkel a második hullámra. Ha azonban a részleteket is megnézzük, akkor azért látni, hogy az egyes régiók között nagyok az eltérések.
A legnagyobb mértékű visszaesés a szolgáltatási szektorra és turizmusra erősen támaszkodó országokban következett be: Horvátországban és Montenegróban.
A WIIW a következő három évben mind a 23 vizsgált országban lendületes gazdasági növekedést vár, de ez esetben is nagyok lehetnek a különbségek. Ebben szerepet játszik a magas fertőzésszám is.
Szerbia és Törökország már az idén nagyobb sebességre kapcsolhat, Csehország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Moldova 2022-ben, Montenegró pedig 2023-ban térhet vissza a válság előtti szintre.
Richard Grieveson, az intézet igazgatóhelyettese a távirati iroda ismertetése szerint Szerbiát valódi sikertörténetnek nevezte. Megjegyezte: az ország a költségvetési deficit növekedésének terhére azonnal célzott támogatásokkal sietett a gazdaság segítségére. Az oltások terén elért eredményeit pedig jórészt az Oroszországgal és Kínával ápolt jó kapcsolatainak köszönheti.
A V4-es pénzügyminiszterekhez hasonlóan a Fitch Ratings is számol az uniós helyreállítási alap hatásaival. A hitelminősítő szerint az ebből megvalósuló fejlesztések pótlólagos lendületet adnak a térségben várható beruházásoknak. Igaz, ennek az élénkítő hatása inkább 2022-ben jelentkezik majd.
A szervezet emlékeztetett arra, hogy
2020-ban mind a négy visegrádi gazdaság növekedési teljesítménye meghaladta a korábbi előrejelzések becsléseit.
A cég szerint ehhez a közszféra erőteljes fogyasztási kiadásai, valamint a nettó export adott stabil hajtóerőt.
A visegrádi országok idei növekedéséhez pedig a beruházások járulnak hozzá.
A Fitch szerint ez különösen Magyarországon és Szlovákiában lesz kiemelkedő. Az előrejelzés szerint hazánkban éves átlagban 8,4 százalékkal nőnek a beruházások, míg északi szomszédunknál 18,3 százalékkal.
Ha már szó esett az uniós forrásokról, akkor érdemes azt is megvizsgálni, hogy a támogatások mennyiben járulnak hozzá a növekedéshez.
Az Európai Bizottság számítása szerint a brüsszeli pénzek felhasználásával elért növekedési többlet a bruttó hazai termék mintegy három százaléka volt Magyarországon 2014 és 2020 között. A Pénzügyminisztérium most is úgy számol, hogy következő években is a GDP több százalékpontját elérő mértékben pörgetik a bővülést a támogatások.
Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár egy tegnapi konferencián azonban arra is rámutatott, hogy
az uniós pénzek önmagukban nem jelentenek garanciát a fenntartható növekedésre. A lehívható források felhasználásánál kiemelt célként kell kezelni a hatékonyságot.
A távirati iroda tudósítása szerint ellenpéldaként említette a déli országokat, ahol a több évtizedes uniós forrásbőség nem eredményezett látványos fejlődést, sőt visszaesést szenvedtek el, különösen a munkanélküliség növekedett.
Banai Péter Benő arra is felhívta a figyelmet,
hogy a brüsszeli pénzek felhasználásának ára van. Az elvártnál jóval több hazai finanszírozást igényel a források elköltése az el nem számolható költségek és a költségnövekmények miatt.
A helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz esetében az áfa el nem számolhatósága ezermilliárd forintos pluszkiadást jelent. Varga Mihály a V4-es tanácskozáson nem véletlenül erősítette meg azt a magyar álláspontot, miszerint az uniós támogatások felhasználása nem róhat további terhet a nemzeti költségvetésekre. Ehhez hozzátette azt is, hogy
Brüsszelnek tiszteletben kell tartania a tagállamok adóügyi szuverenitását.
Ha a fogyasztók túlárazást érzékelnek, akkor lemondanak a szolgáltatás igénybevételéről.
Kezelhetetlen mennyiségben érkeznének az unióba kifogásolható minőségű, az európai termelési normáknak meg nem felelő agrártermékek.
„A választásokra készülő politikai erők méltatlanul és tisztességtelenül politikai csatatérré változtatták a közösségi közlekedést.”
A vállalatoknál, intézményeknél sem jobb a helyzet, onnan közel kétmilliárd forintnyi kárt jelentettek a biztosítók felé.
Ha a fogyasztók túlárazást érzékelnek, akkor lemondanak a szolgáltatás igénybevételéről.
Kezelhetetlen mennyiségben érkeznének az unióba kifogásolható minőségű, az európai termelési normáknak meg nem felelő agrártermékek.
„A választásokra készülő politikai erők méltatlanul és tisztességtelenül politikai csatatérré változtatták a közösségi közlekedést.”
A vállalatoknál, intézményeknél sem jobb a helyzet, onnan közel kétmilliárd forintnyi kárt jelentettek a biztosítók felé.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ha a fogyasztók túlárazást érzékelnek, akkor lemondanak a szolgáltatás igénybevételéről.
Kezelhetetlen mennyiségben érkeznének az unióba kifogásolható minőségű, az európai termelési normáknak meg nem felelő agrártermékek.
„A választásokra készülő politikai erők méltatlanul és tisztességtelenül politikai csatatérré változtatták a közösségi közlekedést.”
A vállalatoknál, intézményeknél sem jobb a helyzet, onnan közel kétmilliárd forintnyi kárt jelentettek a biztosítók felé.
A kormány Magyarország forrásait nem Ukrajna, hanem a magyar családok és vállalkozások támogatására fordítja.
Lehetnek olyanok, akik duplán jól járnak az Otthon start megjelenésével.
A külföldön lévő utasok hazautaztatása megkezdődött és folyamatos.
A háromszoros bajnok csatár egy arab bajnokságban folytathatja pályafutását.
A nemrég rabosított Zelcsényi Miklós készíti elő Magyar Péterék nagykanizsai kongresszusát – erről maga közölt egy fotót.
Kalifornia megkísérelheti az Egyesült Államoktól való elszakadást.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
