A V4-es motor hajtja a növekedést

Uniós szinten is kiemelkedik a visegrádi országok gazdasági teljesítménye, amely a koronavírus-járvánnyal szemben is nagyobb ellenállást mutat a nyugati országokhoz képest. A négy ország hasonló célok mentén kívánja felhasználni az uniós támogatásokat, amelyek azonban önmagukban nem garantálják a fenntartható növekedést.

MN_Temp

Közép-Európa, valamint Európa keleti és délkeleti régiói gazdaságilag sokkal jobban át tudták vészelni a koronavírus-válságot, mint Nyugat-Európa – erre a következtetésre jutott a bécsi WIIW gazdaságkutató intézet.

Hasonló megállapítást tett a Fitch Ratings is. A nemzetközi hitelminősítő szerint a közép- és kelet-európai térség, különösen a visegrádi csoport (V4) gazdaságai viszonylag ellenállók a nehézségekkel szemben, így a járvány harmadik hullámában is erőteljesen növekednek az idén. Mindezt osztják a V4-es pénzügyminiszterek, akik tegnap tartottak videós egyeztetést.

Varga Mihály pénzügyminiszter megerősítette, hogy a visegrádi országok gazdasági célú törekvései azonosak Fotó: Kurucz Árpád

– A cél az, hogy miként a járvány kitörése előtt, úgy annak legyőzése után is a V4-ek közössége legyen Európa gazdasági motorja

– jelentette ki Varga Mihály a tárgyalást követően. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy mindannyian a gazdaság újraindítására, a költségvetési fegyelemre és a munkahelyek megvédésére törekednek.

A megbeszélésen szó esett az unió helyreállítási és ellenálló-képességi eszközéről (RRF). Ahogy korábban megírtuk, ez a program a válság enyhítésére jött létre. A kerete 672,5 milliárd euró, azaz mintegy 235 ezermilliárd forint. Ebből hazánknak csaknem hatezermilliárd forint jut.

Varga Mihály most felhívta a figyelmet arra, hogy

szlovák, cseh, valamint lengyel kollégái is a magyar tervezethez hasonló területekre fordítják az elérhető összegeket.

Idetartozik az oktatás, az egészségügy, a zöldátállás, a digitalizáció, a közlekedés, valamint a munkahelyteremtés.

A WIIW kimutatta, hogy a Közép-Európában, valamint Európa keleti és délkeleti régióiban vizsgált 23 ország együttes bruttó hazai terméke 2,3 százalékkal csökkent 2020-ban. Ez mind­össze egyharmada az euróövezet gazdasági visszaesésének.

Mivel sikerült ezt elérni?

Az intézet szerint részben azzal, hogy a kelet-európai régióban jóval szigorúbb intézkedésekkel reagáltak a járvány első hullámára, míg Nyugat-Európához képest sokkal kevésbé szigorú lépésekkel a második hullámra. Ha azonban a részleteket is megnézzük, akkor azért látni, hogy az egyes régiók között nagyok az eltérések.

A legnagyobb mértékű visszaesés a szolgáltatási szektorra és turizmusra erősen támaszkodó országokban következett be: Horvátországban és Montenegróban.

A WIIW a következő három évben mind a 23 vizsgált országban lendületes gazdasági növekedést vár, de ez esetben is nagyok lehetnek a különbségek. Ebben szerepet játszik a magas fertőzésszám is.

Szerbia és Törökország már az idén nagyobb sebességre kapcsolhat, Csehország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Moldova 2022-ben, Montenegró pedig 2023-ban térhet vissza a válság előtti szintre.

Richard Grieveson, az intézet igazgatóhelyettese a távirati iroda ismertetése szerint Szerbiát valódi sikertörténetnek nevezte. Megjegyezte: az ország a költségvetési deficit növekedésének terhére azonnal célzott támogatásokkal sietett a gazdaság segítségére. Az oltások terén elért eredményeit pedig jórészt az Oroszországgal és Kínával ápolt jó kapcsolatainak köszönheti.

Jövőre is érezhető élénkülés

A V4-es pénzügyminiszterekhez hasonlóan a Fitch Ratings is számol az uniós helyreállítási alap hatásaival. A hitelminősítő szerint az ebből megvalósuló fejlesztések pótlólagos lendületet adnak a térségben várható beruházásoknak. Igaz, ennek az élénkítő hatása inkább 2022-ben jelentkezik majd.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő is arra számít, hogy a beruházások idén meghajtják a V4-gazdaságok teljesítményét Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

A szervezet emlékeztetett arra, hogy

2020-ban mind a négy visegrádi gazdaság növekedési teljesítménye meghaladta a korábbi előrejelzések becsléseit.

A cég szerint ehhez a közszféra erőteljes fogyasztási kiadásai, valamint a nettó export adott stabil hajtóerőt.

A visegrádi országok idei növekedéséhez pedig a beruházások járulnak hozzá.

A Fitch szerint ez különösen Magyarországon és Szlovákiában lesz kiemelkedő. Az előrejelzés szerint hazánkban éves átlagban 8,4 százalékkal nőnek a beruházások, míg északi szomszédunknál 18,3 százalékkal.

Ha már szó esett az uniós forrásokról, akkor érdemes azt is megvizsgálni, hogy a támogatások mennyiben járulnak hozzá a növekedéshez.

A hatékonyság kiemelt cél

Az Európai Bizottság számítása szerint a brüsszeli pénzek felhasználásával elért növekedési többlet a bruttó hazai termék mintegy három százaléka volt Magyarországon 2014 és 2020 között. A Pénzügyminisztérium most is úgy számol, hogy következő években is a GDP több százalékpontját elérő mértékben pörgetik a bővülést a támogatások.

Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár egy tegnapi konferencián azonban arra is rámutatott, hogy

az uniós pénzek önmagukban nem jelentenek garanciát a fenntartható növekedésre. A lehívható források felhasználásánál kiemelt célként kell kezelni a hatékonyságot.

A távirati iroda tudósítása szerint ellenpéldaként említette a déli országokat, ahol a több évtizedes uniós forrásbőség nem eredményezett látványos fejlődést, sőt visszaesést szenvedtek el, különösen a munkanélküliség növekedett.

A források felhasználásánál kiemelten fontos a hatékonyság Banai Péter Benő államtitkár szerint Fotó: Havran Zoltán

Banai Péter Benő arra is felhívta a figyelmet,

hogy a brüsszeli pénzek felhasználásának ára van. Az elvártnál jóval több hazai finanszírozást igényel a források elköltése az el nem számolható költségek és a költségnövekmények miatt.

A helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz esetében az áfa el nem számolhatósága ezermilliárd forintos pluszkiadást jelent. Varga Mihály a V4-es tanácskozáson nem véletlenül erősítette meg azt a magyar álláspontot, miszerint az uniós támogatások felhasználása nem róhat további terhet a nemzeti költségvetésekre. Ehhez hozzátette azt is, hogy

Brüsszelnek tiszteletben kell tartania a tagállamok adóügyi szuverenitását.