Közép-Európa, valamint Európa keleti és délkeleti régiói gazdaságilag sokkal jobban át tudták vészelni a koronavírus-válságot, mint Nyugat-Európa – erre a következtetésre jutott a bécsi WIIW gazdaságkutató intézet.
Hasonló megállapítást tett a Fitch Ratings is. A nemzetközi hitelminősítő szerint a közép- és kelet-európai térség, különösen a visegrádi csoport (V4) gazdaságai viszonylag ellenállók a nehézségekkel szemben, így a járvány harmadik hullámában is erőteljesen növekednek az idén. Mindezt osztják a V4-es pénzügyminiszterek, akik tegnap tartottak videós egyeztetést.
– A cél az, hogy miként a járvány kitörése előtt, úgy annak legyőzése után is a V4-ek közössége legyen Európa gazdasági motorja
– jelentette ki Varga Mihály a tárgyalást követően. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy mindannyian a gazdaság újraindítására, a költségvetési fegyelemre és a munkahelyek megvédésére törekednek.
A megbeszélésen szó esett az unió helyreállítási és ellenálló-képességi eszközéről (RRF). Ahogy korábban megírtuk, ez a program a válság enyhítésére jött létre. A kerete 672,5 milliárd euró, azaz mintegy 235 ezermilliárd forint. Ebből hazánknak csaknem hatezermilliárd forint jut.
Varga Mihály most felhívta a figyelmet arra, hogy
szlovák, cseh, valamint lengyel kollégái is a magyar tervezethez hasonló területekre fordítják az elérhető összegeket.
Idetartozik az oktatás, az egészségügy, a zöldátállás, a digitalizáció, a közlekedés, valamint a munkahelyteremtés.
A WIIW kimutatta, hogy a Közép-Európában, valamint Európa keleti és délkeleti régióiban vizsgált 23 ország együttes bruttó hazai terméke 2,3 százalékkal csökkent 2020-ban. Ez mindössze egyharmada az euróövezet gazdasági visszaesésének.
Mivel sikerült ezt elérni?
Az intézet szerint részben azzal, hogy a kelet-európai régióban jóval szigorúbb intézkedésekkel reagáltak a járvány első hullámára, míg Nyugat-Európához képest sokkal kevésbé szigorú lépésekkel a második hullámra. Ha azonban a részleteket is megnézzük, akkor azért látni, hogy az egyes régiók között nagyok az eltérések.
A legnagyobb mértékű visszaesés a szolgáltatási szektorra és turizmusra erősen támaszkodó országokban következett be: Horvátországban és Montenegróban.
A WIIW a következő három évben mind a 23 vizsgált országban lendületes gazdasági növekedést vár, de ez esetben is nagyok lehetnek a különbségek. Ebben szerepet játszik a magas fertőzésszám is.
Szerbia és Törökország már az idén nagyobb sebességre kapcsolhat, Csehország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Moldova 2022-ben, Montenegró pedig 2023-ban térhet vissza a válság előtti szintre.
Richard Grieveson, az intézet igazgatóhelyettese a távirati iroda ismertetése szerint Szerbiát valódi sikertörténetnek nevezte. Megjegyezte: az ország a költségvetési deficit növekedésének terhére azonnal célzott támogatásokkal sietett a gazdaság segítségére. Az oltások terén elért eredményeit pedig jórészt az Oroszországgal és Kínával ápolt jó kapcsolatainak köszönheti.
