Jövőre is érezhető élénkülés
A V4-es pénzügyminiszterekhez hasonlóan a Fitch Ratings is számol az uniós helyreállítási alap hatásaival. A hitelminősítő szerint az ebből megvalósuló fejlesztések pótlólagos lendületet adnak a térségben várható beruházásoknak. Igaz, ennek az élénkítő hatása inkább 2022-ben jelentkezik majd.
A szervezet emlékeztetett arra, hogy
2020-ban mind a négy visegrádi gazdaság növekedési teljesítménye meghaladta a korábbi előrejelzések becsléseit.
A cég szerint ehhez a közszféra erőteljes fogyasztási kiadásai, valamint a nettó export adott stabil hajtóerőt.
A visegrádi országok idei növekedéséhez pedig a beruházások járulnak hozzá.
A Fitch szerint ez különösen Magyarországon és Szlovákiában lesz kiemelkedő. Az előrejelzés szerint hazánkban éves átlagban 8,4 százalékkal nőnek a beruházások, míg északi szomszédunknál 18,3 százalékkal.
Ha már szó esett az uniós forrásokról, akkor érdemes azt is megvizsgálni, hogy a támogatások mennyiben járulnak hozzá a növekedéshez.
A hatékonyság kiemelt cél
Az Európai Bizottság számítása szerint a brüsszeli pénzek felhasználásával elért növekedési többlet a bruttó hazai termék mintegy három százaléka volt Magyarországon 2014 és 2020 között. A Pénzügyminisztérium most is úgy számol, hogy következő években is a GDP több százalékpontját elérő mértékben pörgetik a bővülést a támogatások.
Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár egy tegnapi konferencián azonban arra is rámutatott, hogy
az uniós pénzek önmagukban nem jelentenek garanciát a fenntartható növekedésre. A lehívható források felhasználásánál kiemelt célként kell kezelni a hatékonyságot.
A távirati iroda tudósítása szerint ellenpéldaként említette a déli országokat, ahol a több évtizedes uniós forrásbőség nem eredményezett látványos fejlődést, sőt visszaesést szenvedtek el, különösen a munkanélküliség növekedett.
Banai Péter Benő arra is felhívta a figyelmet,
hogy a brüsszeli pénzek felhasználásának ára van. Az elvártnál jóval több hazai finanszírozást igényel a források elköltése az el nem számolható költségek és a költségnövekmények miatt.
A helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz esetében az áfa el nem számolhatósága ezermilliárd forintos pluszkiadást jelent. Varga Mihály a V4-es tanácskozáson nem véletlenül erősítette meg azt a magyar álláspontot, miszerint az uniós támogatások felhasználása nem róhat további terhet a nemzeti költségvetésekre. Ehhez hozzátette azt is, hogy
Brüsszelnek tiszteletben kell tartania a tagállamok adóügyi szuverenitását.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!