Eurómilliárdos vasúti fejlesztések jöhetnek a nyáron

Sikeres pályázatoknak köszönhetően mintegy 1,1 milliárd euró, több mint 342 milliárd forint hasznosul hazai közlekedési fejlesztésekben.

Indulás 2030 után

Az idén a tagállamok összesen közel 290 millió eurót érhetnek el az úgynevezett „visszahulló forrásokból”, azaz a meg nem valósuló projektekből felszabaduló pénzek visszaosztásából. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyik javaslata szerint a Varsó–Budapest gyorsforgalmi vasút megépítésének a magyar szakasza lenne támogatandó projekt.

A beruházás fontosságáról Orbán Viktor miniszterelnök korábban már többször beszélt.

A geopolitikai célok – a visegrádi négyek infrastrukturális összekötése – egyértelműek, s ehhez még az a tény társul, hogy a közlekedési kapcsolataink a nyugatihoz képest északi viszonylatban igencsak elhanyagoltak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a lengyel és a magyar főváros között (légvonalban 550 kilométeres távolságról van szó) vasúton jelenleg 12 órát jelent az utazás. A tervek arról szólnak, hogy ez a félnapos táv öt és fél órára csökken. A V4-országok fejlesztési együttműködésének köszönhetően az új vonalon Budapestről Pozsonyba másfél óra alatt, Prágába három és fél órán belül lehet majd eljutni.

A lehetséges nyomvonalról – egy 2018-as kormánydöntésnek köszönhetően – már elkészült egy részletes döntés-előkészítő tanulmány. Az Utiber Közúti Beruházó Kft., a Trenecon Tanácsadó és Tervező Kft., valamint a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. elemzése szerint 2021-től számítva a jogi és a szabályozási háttér kidolgozása, az engedélyes és kiviteli szintű tervek elkészítése, az engedélyek beszerzése többéves folyamat. Ezt követően megfelelő források esetén a területszerzés és a kivitelezés előkészítése, organizációja ugyancsak több esztendeig tart majd, ezért a vonalon 2030 után kezdődhet meg a közlekedés.

Mint írják, a Budapest–Varsó nagy sebességű vasút megvalósításának célja, hogy hazánk és a V4-es partnerországok csatlakozzanak a nyugat-európai nagy sebességű hálózathoz.

„A térség gazdasági kapcsolatainak erősítése, a gazdaságfejlesztési hatások határokon való átnyúlásának a lehetősége ugyancsak megerősíti az európai fejlesztési dokumentumokban is szereplő igényt: nagyobb sebességgel, nagyobb megbízhatósággal, tervezhetően és magas színvonalú szolgáltatással, kapcsolódásmentesen lehessen eljutni európai célpontokhoz” – olvasható a dokumentumban.

Hozzáteszik: a létrejövő infrastruktúra azzal járul hozzá a hazai kapacitáshiányok feloldásához, hogy jelenleg frekventált vasútvonalakról vesz át forgalmat, így nagyobb teret enged a hagyományos személy- és teherforgalomnak. A turisztikai célú utazásokon túl az új vonal elősegítheti az üzleti kapcsolatok javítását, s a visegrádi viszonylatban kölcsönösen megnőhet a munkavállalási kedv is. A vasúti közlekedés előtérbe kerülése mindezek mellett a környezeti fenntarthatóság javításához is vezet.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja.