Globális társasági minimumadó – könnyen meglehet, hogy hamarosan meg kell barátkoznunk ezzel a közteherviselési fogalommal. Arról, hogy mit is jelent a kifejezés és hogy az esetleges új adószabály miképpen befolyásolná Magyarország helyzetét, arról a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára adott részletes felvilágosítást a Magyar Nemzetnek. – A globális szabály megalkotásának alapgondolata eredetileg az volt, hogy az államok egységes szabályok mentén adóztathassák meg a digitális óriásvállalatokat – kezdte Izer Norbert. – A folyamat utóbb más irányt vett, s most már az az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet célkitűzése, hogy egységes minimumadószintet határozzon meg a társasági adózásban. A részletek kidolgozása régebb óta zajlik az OECD-ben – fogalmazott.
A kérdés az, hogy Magyarország jól járna-e egy efféle szabályozással. Tudni kell, hogy idehaza jelenleg kilenc százalék a társasági adó, ezzel hazánk szedi a legalacsonyabb közterhet ilyen címen az Európai Unióban. Ez nyilván komoly előny a – nem utolsósorban a jelentős befektetésekért folyó – nemzetközi gazdasági versenyben. – Ehhez képest Joe Biden nemrég hivatalba lépett amerikai elnök a napokban 21 százalékos globális adót szorgalmazott. Biden Magyarországon is adót emelne? – kérdeztük az államtitkárt.
– A kását ez ügyben sem eszik olyan forrón
– kezdte válaszát Izer Norbert. – Az unió megfelelő szervezetei döntenek arról, hogy milyen szabályok élnek az EU területén. Magyarország semmilyen olyan megoldáshoz nem járul hozzá, amely megnehezíti a hazai vállalkozások életét vagy csorbítja a magyar állam pénzügyi szuverenitását – fogalmazott az államtitkár, majd kitért arra, hogyan is működhetne a globális minimumadó.
– Ha az OECD törekvései nyomán döntés születne – csak a példa kedvéért – 12 százalékos minimumadóról, akkor nyeresége után egy Magyarországon működő német cég kilenc százalékot befizetne a magyar a költségvetésnek, három százalékot pedig a német anyavállalat utalna át a német kincstárnak. Ilyen helyzetben az lenne a logikus lépés, hogy minden állam 12 százalék adót szed be a vállalkozásoktól, vagyis minden állam magánál tartaná azt a pénzt, amit a cégeknek egyébként is be kell fizetniük – magyarázta Izer Norbert.
– Az ötlet – fűzte hozzá – azt a célt szolgálja, hogy megszűnjön a magas adókkal működő országok szempontjából nyilvánvalóan kedvezőtlen adóverseny.