A moratóriumban részt vevő hiteleken belül a vállalati szektorban 12 százalék, a háztartási szektorban tíz százalék tekinthető pénzügyileg kifeszítettnek, sérülékenynek – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Portfólió.hu tegnapi, online hitelkockázati és behajtási konferenciáján. Fábián Gergely kiemelte: a szabályozó intézkedéseknek köszönhetően a hitelportfóliók sokkal jobb minőségűek, mint a 2008-as válságot megelőzően. Nem mellékesen azért, mert
a lakossági hitelállomány hetven százalékát a 2015-ben bevezetett adósságfék szabályoknak megfelelően folyósították.
Fábián Gergely elmondta: a moratóriumban részt vevők között nagy arányban találhatók olyan ügyfelek, akiknek a pénzügyi helyzete nem romlott a járvány alatt. A távirati iroda összefoglaló tudósítása szerint az ügyvezető igazgató előadásából az is kiderült, hogy a védőhálót választó és azon kívül maradók körében is ötven százalék felett vannak azok, akiknek a jövedelme nőtt 2020 végére 2019 végéhez képest. A segítséget igénybe vevők 44 százalékának ugyanakkor csökkent a bevétele, ezen belül az ügyfelek harmadának jelentős mértékben.
A moratóriumot igénybe vevők az MNB felmérése szerint főleg a mindennapi fogyasztásaik fedezésére költötték a náluk maradó többletjövedelmet,
alacsony az aránya azoknak, akik megtakarítottak belőle vagy befektetésre fordították.
– Fontos lenne a célzott, tervszerű visszaállítás a moratórium után, hogy amelyik ügyfélnél indokolt, az fokozatosan térhessen vissza a teljes törlesztéshez – húzta alá Fábián Gergely. Jelezte, hogy komoly erkölcsi kockázatok merülhetnek fel, ha túl sokáig ilyen részvételi arány mellett fennmarad a jelenleg június 30-ig meghosszabbított moratórium. A nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) a jegybank számításai szerint várhatóan egy számjegyű marad a védőháló feloldását követően – jelezte az MNB igazgatója, aki ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez összegszerűen jelentős mértékű, nagyjából kétezermilliárd forintnyi hitelállományt jelenthet.

Fotó: Bach Máté
A jegybanki vezető előadásában felhívta a figyelmet arra a több csatornán kommunikált, mégis sokak által figyelmen kívül hagyott tényezőre is, hogy a türelmi idő miatt az ügyfelekre váró futamidő-hosszabbodás nagyobb a moratóriumban töltött hónapoknál – idézte a távirati iroda. Például ha valaki hat hónapig nem törleszt, az nagyjából tíz hónappal hosszabb futamidőt von maga után, mivel a havi törlesztőrészlet nagysága a moratórium végéig növekedhet.