Márciusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 616 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakát 41 ezer, míg az előző hónapot 66 ezer fővel haladta meg – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 72,5 százalék volt, ami a februári értéknél 0,7 százalékponttal, míg az előző év márciusinál 1,2 százalékponttal magasabb volt.
Fotó: Mirkó István
A 2021. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 568 ezer fő volt, ami 39 ezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakitól. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 16 ezer fővel nőtt, míg a közfoglalkoztatottaké 17 ezer fővel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 39 ezer fővel csökkent.
A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 4 százalékra emelkedett márciusban az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliek száma 194 ezer fő volt, 25 ezerrel több az előző év azonos időszakinál, viszont 19 ezer fővel kevesebb a februárinál.
A 2021. január–márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer fő volt, 42 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos értéke 0,9 százalékponttal meghaladta az előző évit.
Segített az állami bértámogatás
Márciusban a munkaerőpiaci folyamatok a szigorítások ellenére is kedvezően alakultak, havi és éves alapon is nőtt a foglalkoztatás, bár a vírus megjelenése előtti szintet még nem érte el – kommentálta a KSH adatait Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a kedvező márciusi adatokhoz hozzájárulhatott, hogy a márciusban bevezetett szigorításokról a munkaadók úgy gondolták, hogy azok rövid életűek, így nem bocsátották el alkalmazottaikat. Ebben segítségükre lehetett az állami bértámogatás is. A gazdaság fokozatos újraindítása tovább növelheti a foglalkoztatást, így a még meglévő elmaradás is ledolgozható lesz a turizmus újraindulásával. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nyitás üteme is kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a nyugat-európai gazdaságok nyitásával ismét megjelenhet a korábban jellemző elszívóerő, azaz aki előbb nyit, az talál könnyebben munkaerőt. Ezt támasztja alá a mai adat is, hiszen a külföldön dolgozók száma továbbra is elmarad az egy évvel korábbitól, azaz fontos kérdés lesz, hogy ők a korlátozások megszűnése után Magyarországon vagy külföldön vállalnak munkát. Az adatokból az is látszik, hogy az életkori csoportok közül legkedvezőtlenebbül a sokszor részmunkaidőben, diákmunkában dolgozókat érintette a járvány, így az ő helyzetük javítása különösen fontos – hangsúlyozta az elemző.
