Közelebb vagyunk a megoldáshoz, mint egy éve – mondta a Budapest újraindulásáról szóló konferencián a nyitási menetrendben soron következő, négymillió fős átoltottsághoz kötött indulásról Flesch Tamás.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint
a fővárosban az ősz lehet meghatározó, amikor megérkezhetnek a külföldi turisták, amivel a várakozások szerint jövő tavaszra érhetjük el azt a vendégforgalmat, mint a Covid-járvány előtt,
ennek ugyanakkor európai szinten is vannak feltételei. Az elnök úgy látja, hogy az utazások iránti erős kereslet várhatóan árfelhajtó hatású lesz a belföldi kínálatban is, amit az is befolyásol, hogy a terasznyitások után a legnagyobb probléma lesz a munkaerőhiány.
– Kevés az elérhető, szakképzett dolgozó, akik visszatérnek, sok a pályaelhagyó, és többen kivárják a szezont, hogy maradunk-e hosszabb távon is nyitva.
A munkaerőköltségek biztosan nőnek, pedig most nem tudnak sokat fizetni az üzemeltetők,
mert régóta nincs forgalom, kevés lesz a profit a magasabb kiadások mellett – részletezte Flesch Tamás, megjegyezve, hogy a cégeknek fel kell mérniük, miből tudnak gazdálkodni az elkövetkező két-három évben.
– Az átoltottság szépen növekszik és remélhetőleg egy idő után nem ez lesz a meghatározó, hanem újra a Covid-járvány előtt régiós szinten is előkelő helyen jegyzett Budapest vonzereje, amivel Bécset és Prágát is megelőzhetjük. Az látszik, hogy
még nem nyit ki mindenki a nyárra, sőt ősszel sem, főleg a turistacsoportokra szakosodott hotelek döntenek így. Biztos, hogy lesz átalakulás a szállodai kínálatban,
ami jövő tavasszal már értékelhető hozzájárulást tud produkálni a GDP-hez – fogalmazott a szállodaszövetség elnöke.
- A turizmusban elsőként térdelt le a rendezvényszervezés a járvány hatására és az utolsóként fog talpra állni – erről beszélt Békefi Anna, a Budapest Convention Bureau vezetője. Mint mondta,
a legoptimistábbak szerint 2024-re, a borúlátóbb elképzelések alapján viszont csak 2026–27-re áll vissza ez a terület a járvány előtti állapotába,
amihez főleg fenntartható megoldások és biztonságos körülmények kellenek.
Megjegyezte: van vonzereje a magas átoltottságnak, ami a működési kereteket is alapvetően meghatározza a szabadidős turisztikai lehetőségeknél szigorúbb feltételeket elváró konferenciaiparban.
Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója szerint először a belföldi rendezvénypiac áll helyre, ami a négymillió fős átoltottság után reményeik szerint már beindulhat a kiállítások, zenei fesztiválok, helyi vendégvonzó események szervezésével. Úgy vélte,
2024-ben sikerülhet elérni a 2019-es szintet a belföldi rendezvények forgalmában.
– Arra számítunk, hogy az utazások újraindulásával az emberek hamar visszatérnek és elfelejtik az eddigi időszakot, mert szeretnek utazni – jelentette ki Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, aki szerint a 2019-es árbevételek visszarendeződése csak idő kérdése.
Jelezte: jelentős az irodák vesztesége, mégis
megtartották a legtöbb dolgozójukat, mivel hatalmas felkészültségre van szükség egy-egy utazás megszervezéséhez itthon is,
vagyis szinte pótolhatatlanok a tapasztalt szakemberek. Az utaztatók a teljes munkaerőállomány negyven százalékát – például idegenvezetőket, rutinos sofőröket – így is elvesztették.
– Rengetegen visszatérnek az irodákhoz az egyéni utazásszervezés helyett, mert
felértékelődik a szerepük, amit már a migránsválság után is érzékeltünk, mivel a legfontosabb lett a biztonság
– fogalmazott.
– Hálásak lehetnek azok az éttermek, amelyek megoldották a házhoz szállítást, ami iránt nagyot nőtt a kereslet. Ehhez a kedvezményes áfa nagyban hozzájárult – lehetőséget kaptunk, hogy ne veszítsük el a bevételeinket, a törzsvendégeket – jelezte Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke, aki a szállodaszövetség gasztronómiai alelnöke is.
Szerinte
Budapesten azok lesznek előnyben, akik a belföldi vendégekre készülnek,
mivel úgy véli, megvalósítható a vidékiek színvonalas, elérhető árú vendéglátása a fővárosban.
A vendéglátással kapcsolatban elhangzott az is, hogy leginkább az importban nyolc-tíz százalékkal drágultak az alapanyagok árai, ezért az éttermekben is kell számítani drágulásra.
– Nem az a szándék, hogy a vendég kárára csökkenjenek a felduzzadt vállalkozói költségek.
A házhoz szállításnál sem szálltak el az árak, több cég úgy spórolt, hogy a saját embereivel vitette házhoz a rendelést, nem alkalmazott külön futárcéget – mondta a szakember.
