A visszaesés ellenére többletes a szolgáltatás-külkereskedelem

A járvány miatt visszaesett a szolgáltatás-külkereskedelem volumene az első negyedévben, ráadásul az export erősebben, mint az import. Mindazonáltal így is jelentős maradt az exporttöbblet.

Parkoló kamionok sora az úton, Folkestone közelében 2020. december 21-én, miután a doveri kikötőt bezárták. Ennek oka, hogy a Nagy-Britanniában felbukkant új koronavírus-változat gyors terjedése miatt a francia kormány éjféltől 48 órára megtiltotta mindenkinek, a teherautóvezetőket is beleértve a beutazást a szigetországból. Fotó: Steve Parsons Forrás: MTI/AP/PA/

Az idei első negyedévben a szolgáltatások euróban számított exportja 25, importja 16 százalékkal csökkent az előző év azonos negyedévéhez képest. Az aktívum 826 millió euró volt, 724 millió euróval kevesebb a 2020 első negyedévinél. A koronavírus okozta járvány negatív gazdasági hatásai sajnos továbbra is érdemben mérsékelték a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmat. Ha az előző negyedévhez hasonlítjuk az adatokat, mérsékeltebb a visszaesés: az export 8,4, az import 11 százalékkal csökkent.

A konkrét számok: az export értéke 4,3 milliárd euró, az importé 3,5 milliárd euró volt, ennek egyenlegeként a szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 826 millió eurót tett ki, ami szerencsére még mindig erős érték,

hisz az export közel 25 százalékkal meghaladja az importot.

Ami az egyes szolgáltatáscsoportokat illeti: a bérmunka 319, a turizmus 317, a szállítási szolgáltatások pedig 282 millió eurós többlettel járult hozzá 2021 első negyedévének aktívumához.

Szolgáltatásexportunk 64, importunk hetven százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le,

ebben a viszonylatban 297 millió eurós többlet keletkezett. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk továbbra is Németország, amellyel az összforgalom ötödét bonyolítottuk le. A második legfontosabb az Amerikai Egyesült Államok 9,4 százalékos, a harmadik pedig Ausztria 7,8 százalékos aránnyal. Aktívumunk az európai uniós forgalomban 57 százalékkal, négyszáz millió euróval csökkent, amelyhez leginkább a Belgiummal folytatott kereskedelmünk egyenlegének 198 millió eurós romlása járult hozzá. Az EU-n kívüli országok esetében egyenlegünk 324 millió euróval, 38 százalékkal vált kedvezőtlenebbé, amelyet legnagyobbrészt az Egyesült Királysággal lebonyolított kereskedelmünk egyenlegének 63 százalékos (165 millió eurós) romlása eredményezett, amelyben jelentős szerepet játszhatott az ország kilépése az Európai Unióból, illetve a kilépést követő átmeneti időszak megszűnése.

A Nagy-Britanniával ápolt kereskedelmi kapcsolatok megsínylették a brexitet
Fotó: Steve Parsons/MTI/AP/PA/

A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 53 százalék (az ide tartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 27 százalék) volt, ezt követte a szállítási szolgáltatások 25, majd a turizmus 9,8 százalékkal. Import tekintetében a legkiemelkedőbb szintén az üzleti szolgáltatások részesedése volt 69 százalékkal (az ide tartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 41 százalék volt), miközben a szállítási szolgáltatások 23, a javítási és karbantartási szolgáltatások 3,1 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.

A korábbi években az export és az import növekedése egyaránt 5–10 százalék között alakult,

2019-ben az import növekedése ezt kissé meghaladta, de ez csak mérsékelten csökkentette a nagy magyar többletet. A járvány következtében aztán megkezdődött a visszaesés, ami az első negyedévben az export esetében 6,1 százalékos volt, az import 4,2 százalékkal csökkent. A második negyedév volt a legrosszabb: ekkor a két adat 39,4 illetve 22,8 százalék volt az egy évvel korábbi számokhoz képest. Hogy mikor állhat vissza az erősen növekvő trend, abban döntő szerepe lehet a teljes újranyitás idejének, különös tekintettel a turizmusra. Az a tény mindenesetre kedvező, hogy a többlet, ha csökkent is, viszonylag jelentős maradt a szolgáltatás-külkereskedelemben, ezáltal pozitívan járult hozzá az ország fizetési mérlegének alakulásához.