időjárás -1°C Karola , Károly 2023. január 28.
logo

Külföldön is érdemes vállalkozni hazai tapasztalattal

Fellegi Tamás Péter
2021.05.27. 07:45
Külföldön is érdemes vállalkozni hazai tapasztalattal

Gál Miklóssal, a Takarékbank több leányvállalatának igazgatósági tagjával, az Arthur Bergmann Hungary Zrt. tulajdonosával beszélgettünk a kkv-szektor hitelezéséről, a magyar vállalkozók külföldi terjeszkedési lehetőségeiről.

– Néhány év hazai banki tapasztalatszerzés után inkább saját vállalkozást indított. Miért ezt az utat választotta?

– A nemzetközi sztenderdek szerint működő multinacionális cégeknél nem igazán tud kiteljesedni az, akinek állandóan új ötletei, gondolatai vannak. Nyilvánvaló lett, hogy önállóan sokkal inkább megvalósíthatom az elgondolásaimat. A banknál szerzett pénzügyi és ingatlanpiaci tapasztalataimat követeléskezelő pénzügyi vállalkozásomnál hasznosítottam. Alapvetően lakossági jelzálogfedezetes követelések kezelésére szakosodtunk. A megtérülés ciklikus, ezért a működés erősen munka- és tőkeigényes. Néhány év alatt, 2015-re a társaság már a legnagyobb volt Magyarországon a független hazai tulajdonú pénzügyi társaságok között, százan dolgoztunk a vállalkozásban. Azért, hogy szintet tudjunk ugrani, tőkéstársat kerestem külföldről. Ekkorra már a pénzügyi nemzetközi multik számára is vonzóvá vált a jelzálogfedezetes lakossági piac, viszont az is kiderült, hogy a mi működésünk nem egyeztethető össze az övékével. A vége az lett, hogy az egyik nagyobb pénzügyi csoport megvette tőlem az üzletágat.

– A követeléskezeléstől egyenes út vezetett a kis- és középvállalkozások hitelezéséhez?

– A nagy bankok alapvetően a ­kkv-k krémjét, nagyjából ötödüket finanszírozzák szívesen. Azokat a cégeket, amelyeknek megalapozott felvevőpiacuk és kalkulálható jövőbeli pénzügyi bevételük van. A kkv-k mintegy harmada valóban nem hitelképes, de még mindig itt van ötven százalékuk, nekik szükségük lenne fejlesztési forrásokra! Még követeléskezeléssel foglalkoztam, amikor már láttam, hogy sok vállalkozás kívül esett a bankok fókuszán – különösen a gazdasági világválságot követően. Olyan céget hoztam létre, amely ezeknek a vállalkozásoknak is tud kölcsönadni. Ezzel párhuzamosan a Magyar Fejlesztési Bank is életre hívott egy hasonló konstrukciót, azokat a vállalkozásokat célozva, amelyek a bankoknak nem vonzók. Az Arthur Bergmann Hungary Zrt. által kínált MFB Gazdaság-újjáépítési hitelprogram kifejezetten azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a támogatását szolgálja, amelyek finanszírozási igényét a hitelintézetek valamely oknál fogva (például kezdő vállalkozások, magasabb kockázati profil, alacsonyabb igényelt hitelösszeg) nem tudják kielégíteni, így egyáltalán nem vagy csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel juthatnak hozzá a versenyképességük fenntartását, folyamatos fejlődésük biztosítását szolgáló, illetve beruházásaikat finanszírozó külső forrásokhoz. A valós igényeket jelzi, hogy 2018 óta több mint kétszáz hitelszerződést kötöttünk, amivel mintegy tizennégymilliárd forintnyi forrást tudtunk kihelyezni. A végtörlesztésre kerülő ügyletek által felszabaduló forrásokat rövid időn belül újabb finanszírozásokra tudjuk fordítani.

– A hitelezés mellett izgalmas a portfólióban található lakáslízing-konstrukció is, amely elsősorban a közszférában dolgozóknak szól.

– A hitelezés alapvetően refinanszírozott konstrukciók kihelyezését takarja. A hitelprogram 2022 júliusáig biztosan tart. A közvetlen hitelezés mellett, 2021-től bevezettük az ingatlanlízinget is, miután megvettük az Erste-lakáslízinget. A lízingkonstrukció többek között arra is lehetőséget teremt, hogy azok a munkavállalók, akik albérleti támogatásban részesülhetnek (például rendőrség, honvédség), kvázi munkáltatói hiteltámogatás révén tudják fizetni az ingatlan finanszírozásának havi törlesztőrészleteit. A konstrukció lejártakor a lízinget igénybe vevő lakó saját tulajdonába kerül az ingatlan.

– Az utóbbi időben már nemcsak itthon aktív, de Szerbiában is terjeszkedik.

– Családi kötődésem is van, de döntő az a felismerés volt, hogy Szerbiában a pénzügyi kultúra még messze nincs olyan fokon, mint nálunk. A hatalmas fejlődési potenciál számos lehetőséget rejt magában. Szerbiában a követelésvásárlás a fő tevékenység, de emellett felkészülünk a hitelezésre is. Ott is a kkv-szektort szeretnénk forráshoz juttatni, emellett létrehozunk egy alapkezelőt is. Összehasonlításként: a faktoring cégünk ott a tizennegyedik, itthon már csaknem kétszáz ilyen pénzügyi vállalkozás működik. Ahogy eddigi üzleti filozófiám is mutatja, érdemes az elején ott lenni. Ahogy fejlődik a vállalkozói kultúra, javulni fog a fizetési fegyelem, aminek a nemzetközi gazdasági normák beágyazódásával a jogszabályi háttere is kialakul. Ez történt itthon is. Szerintem a követeléskezelés sikeres lesz, megtérül a befektetés. Ráadásul immár komoly szakmai és üzleti tapasztalatokkal a hátunk mögött vágtunk bele. Összességé­ben a magyarországi hitelezési, követeléskezelési és alapkezelői tapasztalatokat szeretnék Szerbiában kamatoztatni, emellett a magyar lakosságú területeken külön vállalkozással is elősegíteni a fejlődését.

– Március elején tették le egy négycsillagos hotel alapkövét Óbecsén. Hogy jött az ötlet, hogy szállodát épít a Vajdaságban?

– Szerbián belül külön lehetőség a Vajdaság magyarok által lakott területein vállalkozni. Majdnem egybefüggő magyar területek vannak, lehet magyarokat foglalkoztatni, de természetesen a szerb nemzetiségűeket is ugyanúgy alkalmazzuk. A magyarság képviselete egységes, így a szervezetünk segíteni tud a magyarországi vállalkozóknak. Óbecsén vásároltunk ingatlanokat, ott létre is hoztunk egy back office központot, mert Belgrádban is munkaerőhiány van, ráadásul Óbecsén feleannyiba kerül a munkaerő. A szerb turizmus minden szegmense feltűnően növekszik, így nagy lehetőségeket tartogat a befektetőknek. Ritkaság Európában, hogy egy piacra még be lehet törni pionírként, márpedig Szerbiában ez a helyzet. A szerbiai turisztikai és gazdasági mutatókat vizsgálva érdekes hasonlóság, hogy 2019-ben az ezer lakosra eső szállodai szobák száma és az egy főre jutó GDP is szinte azonos volt azzal, mint amit 1995-ben Magyarországon regisztráltak. A magyar turizmus egyik fő hajtóereje a 90-es évek vége óta épült, nagy szobaszámú, széles szolgáltatási palettán működő wellness- és konferenciaszállodák voltak, ilyenek még alig vannak Szerbiában. Szakértők szerint amekkora fejlődésen keresztülment azóta a magyar vidéki idegenforgalom, legalább ugyanilyen mértékű fejlődés várható a következő tizenöt-huszonöt évben Szerbiában is. Mindezt átgondolva döntöttünk úgy, hogy Óbecsén négycsillagos szállodafejlesztésbe kezd az Ar­thur Bergmann-csoport. Március 4-én tették le ünnepélyesen az Expe­rience Hotel alapkövét. A háromemeletes épületben helyet kap egy 180 négyzetméteres wellness- és sparészleg is szaunával, gőzkabinnal, merülőmedencével, valamint pihenő övezettel, s mindezeket egy 44 négyzetméteres fitneszterem egészíti ki. A hotel tervezésénél alapgondolat volt, hogy rekreációs célokat is szolgáljon, egyrészt a helyben fellelhető szolgáltatásaival, másrészt a közelben igénybe vehető sportolási lehetőségekkel, amelyek palettáján az extrém sportok is szerepelnek.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.