Régen várt döntés a lézerkutatásban

Jóváhagyta a lézerkutatással foglalkozó európai intézmények konzorciumi irányítását az Európai Bizottság – mondta a Magyar Nemzetnek az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László jelezte, a konzorciumban részt vevő ELI-HU Kft. tulajdonosi jogait az alapító magyar kormány a Szegedi Tudományegyetemre ruházza át a modellváltás jegyében.

Szegedi lézerközpont, ELI-ALPS Fotó: Kurucz Árpád

A szegedi lézerközpont is helyet érdemelt ki a világ tíz legfontosabb nagy léptékű projektje között
Fotó: Kurucz Árpád

A miniszter szerint a projekt három részre bontásának előnye az, hogy az egyes országokra kisebb teher hárul a kivitelezésben, míg ha utazniuk kell a kutatóknak a helyszínek között, az nem okoz túl nagy kellemetlenséget. Az egyetlen hátulütőnek az nevezhető, hogy bizonyos infrastrukturális elemeket így háromszor kellett megépíteni. Kiemelte: az élvonal megcélzása sikerrel járt, hiszen a PhysicsWorld magazin tavaly összeállított, úgynevezett big-science rangsorában

a szegedi lézerközpont is helyet érdemelt ki a világ tíz legfontosabb nagy léptékű projektje között.

A tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy az ELI-központok felépítését a „házigazda” országok európai uniós forrásokból finanszírozzák, a hosszú távú működtetést viszont növekvő mértékben az ELI–ERIC-nek kell biztosítania. Ennek a feltétele, hogy kutatók érkezzenek a központba, a küldő országok pedig nemzeti tagdíjukat fizessék be az ERIC-be, de pályázati bevételekkel is számolhat a fenntartó. – A létesítmény három egységének felépítése egyenként háromszázmillió euróba kerül, tehát a szegedi központ az elmúlt évek messze legnagyobb tudományos infrastrukturális fejlesztése Magyarországon – hangsúlyozta Palkovics László.

A szegedi ELI-ALPS a világ első olyan létesítménye, amely a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett teszi lehetővé
Fotó: Cseke Csilla / MTI

– Egy 2019-es kormányülésen döntöttünk arról, hogy amíg a szegedi létesítmény kivitelezése nem zárul le, vagyis nem áll saját lábára az ide érkező kutatók küldőországaival együttműködésben a lézerközpont, addig Magyarország vállalja a finanszírozást, ami évi négymilliárd forintot meghaladó összegre rúg. Az ELI-ben nagyjából húszszázalékos mértékig lehet alkalmazott kutatásokon is dolgozni, de alapvetően – uniós döntés értelmében – alapkutatásokhoz jött létre. Pénzügyi szempontból az a cél, hogy az ELI eltartsa magát, a nyereségesség kevésbé, hiszen az alapkutatásokat a közösségnek kell finanszíroznia – magyarázta a tárcavezető.

Hozzátette, hogy maga a létesítés is kutatási feladat, hiszen a berendezéseket nem úgy szerzik be, hogy „leemelik a polcról”, hanem önmagában ezeknek a rendszereknek a kifejlesztése, üzembe helyezése is külön munka. Már most több mint száz kutató dolgozik részben a fejlesztéseken, részben a már meglévő, üzembe helyezett berendezéseken. Az uniós forrásokból finanszírozott szegedi ELI–ALPS építése a végéhez közeledik, de részben már működik és hasonló a helyzet a csehországi Dolní Břežany-i telephelyen működő ELI–Beamlinesnál is. A Bukarest közelében épülő ELI–NP-ben a nukleáris fotonika területén is több száz kutató és doktorandusz dolgozik már.