Megszorítás receptre

A baloldali kormányzás gazdaság- és társadalompolitikája egybeforrt a megszorításokkal. Ha megnézzük, hogy a mostani szövetségük – melyet Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke tart kézben – milyen programmal készül egy esetleges 2022-es kormányváltás utáni időszakra, akkor – ha rejtve is, de – látszik az ismert forgatókönyv. A többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetése valójában adóemelés, ahogy emelnék a társasági adót is, valamint jönne az ingatlan- és vagyonadó. A családtámogatások és az otthonteremtés átalakítása szintén a jelenlegi bőkezű rendszer felszámolását jelentené. Boros Imre közgazdászt kérdeztük arról, hogy a baloldal politikájának ­miért vesztese rendre a magyar lakosság és a hazai vállalkozói kör.

Boros Imre: Nem bal- és jobboldali, hanem globalista és patrióta politikáról érdemes beszélni Fotó: Mirkó István

Kiárusított ország

– Ha keressük a választ a kérdésre, akkor előtte tisztázni kell egy nagyon fontos dolgot. A magyar közvéleményt megtéveszti a politikai tér baloldali és jobboldali felosztásának látszata. Ez a megnevezés nagyon idejétmúlt – kezdte a szakértő.

– Nagyjából 1973 óta elkezdődött az ország eladósítása, ami nem egyenlő az eladósodással. A kettő között az a különbség, hogy mindebből milyen haszna lett az országnak. Az eladósítással ugyanis nulla. Olyannyira, hogy a rendszerváltásra mintegy 22 milliárd dollár tartozás halmozódott fel – magyarázta.

– Az eladósítás ugyanis azt jelenti, hogy „külső faktorok” vagyont szereznek Magyarországon, mert a mi adósságunk az ő vagyonuk. A „külső faktorok” mögött például nemzetközi bankokat kell érteni. De idetartoznak azok a külföldi multinacionális cégek is, amelyek tőzsdén kívül szerezték meg bagóért a magyarországi vállalatokat. A magyar globalista körök – melyeket baloldalnak szokták címkézni – gyakorlatilag fillérekért árusították ki a hazai társaságokat. Ráadásul úgy kaptak pia­cot a külföldi multik, hogy az adózástól is megkímélték őket – tette hozzá.

Boros Imre hangsúlyozta: valójában globalista és patrióta politikáról érdemes beszélni, nem bal- és jobboldalról. Így világosan látszik, hogy mi a célja az egyik és a mi a célja a másik oldalnak. Az előbbi első számú partneri körében a külföldi bankok és cégek vannak.

Ezért ha a globalista erők hatalomra kerülnek, akkor úgy kormányoznak, hogy ebből az országból minél több pénzt lehessen juttatni nekik és minél több vagyonra tehessék rá a kezüket. Ez ugyanis a globalista politikai erők anyagi érdeke.

Marad a megszorítás

– Ezzel szemben egy patrióta kormány célja az – folytatta a közgazdász –, hogy a lakosság és a hazai cégek jussanak vagyonhoz. Ez természetesen nem jelent bezárkózást. A külföldi cégekkel egyenrangú félként kell megállapodást kötni. Ezt látjuk 2010 óta.

Arra a kérdésre, hogy a globalista politika miért meri mindezt bevállalni, a szakértő a következőt válaszolta: ha a választókat meg lehet téveszteni és önként szavaznak a kisemmizésükre, akkor miért ne tennék meg?

– Mindebből egyenesen következnek a megszorítások, ugyanis ugyanabból a jövedelemből nem lehet a külföldi bankokat és cégeket, valamint a családokat és a hazai vállalkozásokat is „jóllakatni” – emelte ki a közgazdász. Boros Imre egy példát is említett: Matolcsy György jegybanki vezetése előtt a Magyar Nemzeti Bank az egekben tartotta az alapkamatot. Minden forrást külföldről vettünk fel, még a forinthiteleket is. Magas kamatok mellett söpörték ki a pénzt az országból. Mindemellett 10-15 éves adómentességet, illetve indokolatlan adókedvezményeket adtak 2010 előtt a multinacionális cégeknek.

Boros Imre ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy a „kilapátolt” összegből jöttek létre az offshore-birodalmak, ahol mintegy 50 ezermil­liárd forintnak megfelelő összeg „rejtőzködik”.

Mindebből kialakult egy zsarolási pozíció is, mert ha valaki, aki mindennek részese volt és a külföldi partnerekkel szemben rosszul lép, akkor valahogy rögtön kiderül: az illetőnek offshore számlája van.

– Az a szervezet, amelyik a többi között ezeket a folyamatokat vizsgálja – a Tax Justice Network –, megállapította, hogy arányában Magyarországról vitték ki a legtöbb értéket a rendszerváltás óta, mintegy 450 milliárd dollárt – mondta a szakértő.

Helytartó kerestetik

Boros Imre rávilágított: ezért ezeknek a globális erőknek nem kedveznek azok a kormányok, amelyek a saját nemzetük érdekeit tartják szem előtt. Ezért érdekük az Európai Egyesült Államok megteremtése is, melyben valójában az adott országokban nem szuverén kormányokra, hanem helytartókra lenne szükség. Magyarországon ennek a feladatnak felelne meg Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára, de ezt a szerepet kellene eljátszania Karácsony Gergelynek is.

– Amerikát is ezzel a trükkel hozták létre, úgy, hogy az államok adósságát egyesítették. Ez volt az úgynevezett Hamilton-terv. Az Európai Unióban is erre megy ki a játék, a járvány kapcsán is ezért találták ki a közös adósságfelvételt, amiből az Orbán-kormány „elegánsan” kimarad – magyarázta.

Boros Imre emlékeztetett: a magyarországi csúcsglobalista párt a Szabad Demokraták Szövetsége volt, amelyik erősen behálózta a Magyar Szocialista Pártot. Onnan minden nemzeti érzésű baloldali embert kiszorítottak.

– A Gyurcsány Ferenc vezette erők ennek továbbvitelére törekszenek. Minden ott folytatódna, ami 2010 előtt volt. Most ígérgetnek mindenfélét, de ahogy kormányra kerülnek, azt fogják mondani, hogy sokkal rosszabb helyzetben van az ország, mint amit gondoltak. Ezt látni már azoknál az önkormányzatoknál, így Budapesten is, ahol már nem kormánypárti az irányítás. Az ígéretek betartása elmarad, helyettük jönnek a megszorítások.

Erről szólt a szocializmus is: most ­rossz, de a jövő majd jobb lesz. A jövő fényes, de a jelen mindig sivár. Ezt a játékot akarják újra eljátszani. Azt akarják, hogy Magyarország újra egy irányítható és kifosztható piac legyen. Ez a tétje a 2022-es választásnak – tette hozzá végül Boros Imre.

(A borítóképen Karácsony Gergely ellenzéki fõpolgármester-jelölt és Dobrev Klára, a DK EP-képviselõje sajtótájékoztatót tart 2019. szeptember 20-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)