Ami a baloldalnak sohasem sikerült

A gazdaság újraindítása után az ország visszatér arra a hiány- és adósságcsökkentő pályára, amelyen az elmúlt tíz évben is volt – erősítette meg Varga Mihály. A pénzügyminiszter arra reagált, hogy baloldali képviselők választási költségvetésnek nevezték a jövő évi tervezetet. A 2022-es év hangsúlyos területei azonban ugyanazok lesznek, mint eddig is voltak. Ilyen a többi között a növekedés ösztönzése, a foglalkoztatás bővítése és a családok támogatása.

Fotó: BachPekaryMate

Választási költségvetésnek nevezték a 2022-es büdzsét a minap a baloldali képviselők. Vélhetően azért, mert a gazdaság újraindítása miatt jövőre 5,9 százalékos hiányt tervez a kormány. Ezen a téren sem következetes a baloldal kommunikációja, mert ha éppen nem ezzel a jelzővel illetik a törvényjavaslatot, akkor „Európa legkegyetlenebb költségvetésének” titulálják az Országgyűlés előtt lévő tervezetet.

Márpedig választási és kegyetlen egyszerre nem lehet egy költségvetés. Valójában egyik jelző sem felel meg az igazságnak.

A jövő évre tervezett büdzsé teljes mértékben folytatása a 2010-től kezdett időszak értékvilágának, politikájának, amely a gazdasági növekedést, az adócsökkentést és a családok támogatását tartja szem előtt. Mindeközben továbbra is kiemelten ösztönzi a foglalkoztatás bővülését, szemben a baloldal segélyalapú társadalmi víziójával.

A koronavírus-járvány miatt az Euró­pai Unió több engedményt is lehetővé tett az elmúlt időszakban. Így például a nemzeti kormányok meghozhatják azokat a szükséges gazdaságtámogató lépéseket, amelyek egyébként a költségvetési hiány növekedésével járnak. Az elmúlt években végrehajtott magyar költségvetési konszolidáció eredményeként a hiány 2012-től 2019-ig a GDP három százaléka alatt volt. Az adósságráta a 2011. évi 80,4 százalékról 2019 végére 65,5 százalékra süllyedt. Így került ki Magyarország az unió túlzottdeficit-eljárása alól. Ezt a baloldali kormányok soha nem tudták elérni, a lakosságot és a vállalkozásokat fojtogató megszorításokra alapuló gazdaságpolitikájuk kudarcot vallott.

Az Orbán-kormány most élt az unió rugalmas hozzáállásával, ugyanis a következőt tartotta szem előtt: nem lehet pénzügyi akadálya annak, hogy bárki megfelelő egészségügyi ellátást kapjon vagy a munkahelyét megtarthassa. Ezért engedi meg Magyarország is a nagyobb hiányt, ahogy a világ más országaiban is hasonlóan cselekszenek. Így az idei évben 7,5, míg 2022-ben 5,9 százalékos deficittel számol a Pénzügyminisztérium. Ezzel biztosítani lehet az újraindításhoz és a védekezéshez szükséges többletforrásokat. Ennek a költségvetési politikának – a konvergenciaprogramban rögzítettek szerint – az az alapvetése, hogy jó időkben az adósságrátát csökkenteni kell, míg rossz időkben az államnak be kell avatkoznia a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklése miatt. Ebben az esetben vállalni kell a GDP-arányos adósságmutató átmeneti növekedését is. A fejlett országok, illetve az uniós tagállamok a járvány teremtette különleges helyzetben szintén így jártak el.

„A gazdaság újraindítása után visszatérünk arra a hiány- és adósságcsökkentő pályára, amelyen az elmúlt tíz évben is voltunk” – közölte Varga Mihály a közösségi oldalán.

A pénzügyminiszter jelezte: ha a baloldal az 5,9 százalékos deficitcéllal kapcsolatban választási költségvetést emelget, akkor ezek szerint 2002 és 2010 között minden évben választás volt. A baloldali kormányzás alatt ugyanis a hiány hol jobban, hol kevésbé, de mindig messze volt a kívánt mértéktől.

„Értem én, hogy a baloldal szerint a válságkezelés a megszorításokra és az eladósodásra épül, mi maradunk az adócsökkentéseknél és a támogatások növelésénél. Ennek forrásait a költségvetés biztosította és biztosítja” – tette hozzá Varga Mihály. A tárcavezető korábban felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a járvány erős, ellenálló és kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért. A mostani világválság közepette még jobban látszik, hogy milyen nagy előnyt jelent, hogy nem vesztegették el az elmúlt évtizedet, és ennek köszönhető, hogy a járvány idején támaszkodhattak az egyensúlyi növekedés, az adósságcsökkentés és a költségvetési politika eredményeire, magyarázta a miniszter az költségvetés országgyűlési vitanapján.

Az állam működése szempontjából ráadásul 2022-ben is nullszaldós lesz a költségvetés, tehát a közszolgáltatások – mint például az egészségügy és a honvédelem – költségét továbbra is a működési bevételekből finanszírozza a kormány.

Úgy, hogy közben a gazdaság újraindítását támogató fejlesztési források is rendelkezésre állnak. Emellett a változó körülményekből eredő kockázatok kezelésére, a nem várt kiadások finanszírozására biztonsági tartalékokat is tartalmaz a büdzsé. Ez utóbbi célra 233 milliárd forint áll rendelkezésre három előirányzaton: a rendkívüli kormányzati intézkedéseken 145 mil­liárd, a gazdaság-újraindítási programok központi tartalékán 68 mil­liárd, a járvány elleni védekezés központi tartalékán húszmilliárd forint.

Az Állami Számvevőszék értékelése szerint a 2022-es költségvetés rugalmasságot biztosít Magyarországnak, épít az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseire és olyan területeket helyez előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a kilábalást a válságból. A büdzsé ugyanis nem a válságkezelést, hanem az újraindítást tartja szem előtt, azaz egyfajta „modernizáció van a költségvetésben”. Az államadósság-szabály teljesülése, valamint a költségvetési egyensúly javulása ugyanakkor már rövid távon is jelentős versenyelőnyt jelent az országnak.