Hétezermilliárd forintos injekció

A jövő évi költségvetés több mint hétezermilliárd forinttal támogatja a gazdaság újraindulását. Az eddig hozott intézkedések hatása is jelentős, ma már sorra javítják fölfelé az idei évre szóló növekedési előrejelzéseiket az elemzők.

Budapest, 2016. szeptember 10. Az újfajta húszezer forintos bankjegyek részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

A koronavírus-járvány elleni harc egészségügyi frontján a sikeres oltási programnak köszönhetően nyerésre áll Magyarország. A vírus a gazdaságot is megfertőzte, ezért átfogó intézkedések bevezetése vált szükségessé. Ezek voltak a gazdaságvédelmi lépések. Most már az a cél, hogy minél rövidebb idő alatt visszatérjünk a dinamikus növekedés pályájára. Ehhez a gazdaság-újraindítási akcióterv elemei adják a támaszt, amely megalapozza a jövő évi költségvetést is.

Most már ott tartunk, hogy egyre több szakértő jelzi, hogy a korábban vártnál is magasabb lesz az idei évben a magyar gazdasági növekedés. A kormány a bruttó hazai termék (GDP) 4,3 százalékos bővülésével számol, míg a különböző banki elemzők ettől nagyobb, akár a hét százalékot meghaladó ütemet is el tudnak képzelni. Sőt, még az Európai Bizottság is optimistábban látja a magyar gazdaság alakulását, azaz: nagyobb növekedést vár, mint a Pénzügyminisztérium.

Nyilván ez esetben senki nem bánja majd, ha nem a kormány várakozása teljesül. Ráadásul olyan időszakban javítják felfelé sorra a növekedési adatot, amikor még érezhetők a koronavírus-járványból fakadó válság hatásai.

Mindez nagyban köszönhető annak, hogy a járvány előtt erős állapotban volt a gazdaság, amely növekedési aranykorát élte. Másfelől arra is szükség volt, hogy időben megszülessenek a védekezés lépései. Az intézkedések kiemelt célja a munkahelyek megóvása volt. A többi között ezért vállalta át részlegesen – az érintett vállalati körben – a bérterheket az állam, és ezért engedte el több ágazatban a munkáltatói járulék megfizetését. Segített az is, hogy a munkavállalók járuléka jelentősen mérséklődött. Továbbá a munkaadók védelmében vállalati likviditást segítő kamat- és garanciatámogatott hitel- és tőkeprogramokat hirdetek meg.

Az új munkahelyek teremtése szintén elsődleges fontosságú, ezért a munkavállalóikat megtartó cégeknek technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok. Továbbá a képzések tandíjainak 95 százalékát átvállalja az állam, az állást keresők pedig kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak. Kiemelt intézkedésként említhető továbbá a vállalkozások és háztartások törlesztési terheinek enyhítése érdekében életbe lépett törlesztési morató­rium.

Emellett a lejáró gyed-, gyes-, gyet­ellátásokat meghosszabbították a veszélyhelyzet idejére, valamint 2021 februárjától elkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése.

A kiemelt ágazatok védelméhez jelentős forrásokat költ el a kormány. Idetartozik a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, a kreatívipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés és a logisztika. Ezeket az ágazatokat az elkövetkező időszakban is beruházási támogatási programokkal, kedvezményes hitelekkel, infrastruktúra-fejlesztések támogatásával és adócsökkentésekkel segíti az állam.

A koronavírus-válság kitörése óta meghozott intézkedések együttvéve soha nem látott mértékű ösztönző csomagot jelentenek, mindez a múlt évben két számjegyű visszaeséstől óvta meg a magyar gazdaságot, az idén pedig újra növekedési pályára állítja a teljesítményt.

Jövőre folytatódnak az adócsökkentések is, amelynek részeként például a béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől két százalékponttal tovább csökkennek. Kivezetik a szakképzési hozzájárulást, míg a szociális hozzájárulási adó kulcsa 0,5 százalékponttal kisebb lesz. A 25 év alatti munkavállalóknak pedig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Jelentős forrásokkal folytatódik a családok támogatása, valamint az otthonteremtési program is.

A 2022-es költségvetés összességében dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A büdzsé a gazdaság újraindítását több mint hétezermilliárd forinttal támogatja.