A minap elfogadott jövő évi költségvetés hiánycélja a bruttó hazai termék 5,9 százaléka. Ez ugyan magasabb, mint amit békeidőben ez Európai Unió elvár, de a koronavírus-járványból fakadó válság miatt Brüsszel erre és a következő évre rugalmasságot biztosít ezen a téren,így a forrásokat a gazdasági növekedés megerősítésére fordíthatják a nemzeti kormányok. Hazánk él ezzel a lehetőséggel, de hasonlóan cselekszenek a visegrádi államok (V4) is. Azaz azok az országok, amelyek hazánk szoros szövetségesei, de egyben a régiós versenytársai is, a növekedés újraindítását tartják szem előtt.
Az államháztartást Magyarországon a baloldali kormányok soha nem tudták egészséges egyensúlyban tartani. Erre hívta fel a figyelmet Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára is a Hír TV műsorában. Emlékeztetett: 2010 előtt volt hat egymást követő év, amikor a tagállamok közül a magyar államháztartási hiány volt a legnagyobb vagy a második legnagyobb az unióban. Sőt, 2002 és 2010 között nem volt olyan év, amikor a magyar adósságráta ne nőtt volna.
Az Orbán-kormány tett rendet a pénzügyek terén is, ennek köszönhetően szabadult ki hazánk az unió túlzottdeficit-eljárása alól. Az elmúlt években végig alacsony szinten tartotta a kabinet a költségvetés hiányát, az államadósság pedig évről évre csökkent. A koronavírus-járvány szakította ezt meg, de ilyenkor az a politika érvényesül, miszerint jó időkben az adósságrátát csökkenteni kell, míg rossz időkben az államnak lépnie kell a növekedés felpörgetése érdekében. A magyar gazdaság lendületes teljesítményét segíti elő a 2022-es költségvetés is.
A vírus miatt kialakult nehéz időszak valójában inkább egészségügyi válsághelyzetet idézett elő. A gazdasági sokkal ugyanis egy pénzügyi szempontból is megerősített ország nézett szembe. Hazánk jóval kevésbé volt kitéve egy gazdasági-finanszírozási problémának, mint 2008-ban. Hét éven keresztül folyamatosan nőtt az ország gazdasági teljesítménye, az államháztartás hiány 2019-ben a bruttó hazai termék két százaléka volt. Az államadósság alig haladta meg a 66 százalékot, a fizetési mérleg hiánya pedig hosszú távon is fenntartható szintre került. Ezt az időszakot nevezték többen is a növekedés aranykorának. A kormány ide szeretné visszavezérelni az országot. Erre jók az esélyek, egyre több adat mutatja azt, hogy sikerült újraindítani a gazdaságot. A hosszabb távú cél az, hogy 2030-ra Magyarország bekerüljön az unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.
