Előbb fog kamatot emelni a Fed, de talán máris elkésett

Meglepően nagyot ugrott az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed idei inflációs várakozása, de azonnali lépés helyett csak közelebb hozta a várható kamatemelés időpontját. Kérdés, hogy mi lesz az óriási pénzkibocsátást jelentő eszközvásárlási program sorsa.

Jerome Powell Fed-elnök szavaiból szigorításra lehet következtetni Fotó: Yuri Gripas Forrás: Reuters

Nem változtatott a monetáris kondíciókon az amerikai jegybank tegnapi kamatdöntő ülésén, ugyanakkor korábbi, 2,4 százalékos idei inflációs várakozását 3,4 százalékra emelte az intézmény. Ilyen meglepő ugrásnál rendszerint gyorsan lépnek a jegybankok, ahogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is jelezte májusban, hogy a hirtelen megnövekedett infláció miatt ebben a hónapban már kamatemelés várható.

A Fed ugyanakkor mintha maga is meglepődött volna, az ülés után kiadott közlemény és az elnök, Jerome Powell nyilatkozata arra utal, hogy még nem hoztak döntést a konkrét lépésekről, vagy ha igen, ezt még nem akarták tudatni a piaccal. Annyit mondtak csak, hogy a kamatemelésre előbb fog sor kerülni, mint korábban tervezték, azonban még így is igen távoli időpontról, 2023-ról van szó. Persze bármikor rugalmasan változtathatnak ezen, ha indokoltnak tartják, hisz a jegybank egyik célja, hogy kiszámítható legyen, ugyanakkor indokolt esetben gyorsan is tudjon reagálni.

Jerome Powell Fed-elnök szavaiból szigorításra lehet következtetni
Fotó: Reuters

A nyilatkozatban szerepelt, hogy számításaik szerint az infláció jövőre magától is visszatér a kevéssel a jegybanki cél, azaz két százalék fölötti szintre, ezért nem feltétlenül sietnek az intézkedésekkel. Csakhogy egyrészt, ahogy most váratlanul módosítani kellett az idei várakozáson, úgy ez a jövő évivel is megtörténhet, és ilyen esetben a jegybankok már megelőző intézkedéseket is szoktak tenni. Az amerikai kamatszint azonban nulla közelében van, ami már a célt elérő infláció mellett is szokatlan, így viszont már erősen negatív reálkamatról van szó.

A kamatok szintje mellett igen fontos, hogy mi történik az eszközvásárlási programmal, melynek szintje jelenleg havi 120 milliárd dollár körül alakul. Ez a nulla körüli jegybanki alapkamattal együtt olyan monetáris politika, amit a legsúlyosabb válságokban alkalmaznak, miközben a járvány okozta sokk már rég a múlté, a gazdaság pedig a második világháború óta ritkán látott magas ütemben növekszik, a munkanélküliség csökken, és már az infláció is magas. Ez a helyzet könnyen a gazdaság túlfűtöttségéhez, így még magasabb inflációhoz vezethet, ami a negatív kamatok mellett reálbércsökkenést okozhat. Ezt korábban mindenáron el akarta kerülni a Fed, azonban úgy tűnik, az elmúlt években annyira hozzászoktak az alacsony inflációhoz, hogy kevésbé érzékelik a másik véglet veszélyeit.

A következő hetekben-hónapokban a Fed vélhetően alaposabban is elemzi az adatokat, figyeli a folyamatokat, és ha felmerül az a lehetőség, hogy a jelenlegi inflációs folyamatok jövőre is áthúzódnak, vélhetően még ősszel szigorításba kezdnek, ami első körben az eszközvásárlási program leépítése lehet.