Kamatemelés jöhet, tavaly nyár óta a legerősebb szinten a forint

Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint a vártnál magasabb infláció lépésre késztetheti a jegybankot.

Virág Barnabás: Az elhalasztott fogyasztás leginkább a következő években fog megjelenni Fotó: Fotó: Bach Máté

A megnövekedett inflációs nyomás miatti lehetséges monetáris politikai szigorításról beszélt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke ma a Reutersnek. Ez alapvetően kamatemelést jelentene, míg az eszközvásárlási programot fenntartaná a jegybank, hogy a hosszabb hozamokat alacsonyan tartsák, ezzel segítve az államadósság finanszírozását. Az alelnök az alapkamat emelését akár már a következő hónapban is lehetségesnek tartja megelőző jelleggel, miközben az egyhetes betéti kamat továbbra is a rövid távú hirtelen piaci hatások tompítását fogja szolgálni, de hangsúlyozta, hogy a júniusban megjelenő inflációs jelentés lesz döntő a további lépések szempontjából.

A várható lépéseket az indokolja, hogy az infláció érdemben a jegybanki cél fölé emelkedett, és az ezt kiváltó okok egy része átmeneti ugyan, de nem várható, hogy hatásuk rövid távon megszűnne. Egyrészt a járvány lezárulásával és a gazdaság újranyitásával

robusztus gazdasági növekedés kezdődik,

ami önmagában a növekvő áremelkedés irányába hat, másrészt olyan világpiaci folyamatok is zajlanak a járvány miatt, amelyek az ipari nyersanyagok és a mezőgazdasági termények árát is megemelték.

A világ fejlett részén múlóban van a járvány, ugyanakkor egyes helyeken még csak most tetőzik, így a termelés és az áruk szállítása világszinten még nem tudja elérni a járvány előtti volument, miközben a gazdasági nyitás miatt sok országban már közelíti a kereslet a járvány előttit. Tartós fennakadások vannak a tengeri szállításban (konténerhiány), ami ugyancsak áremelő hatású, és egyes ipari termékek, mint például a félvezetők hiánya is komoly áremelkedéshez vezet. Mindennek hatására az infláció nemcsak Magyarországon, hanem sok más európai országban és az Egyesült Államokban is váratlanul megemelkedett, igaz, hogy a legtöbb helyen még nem lépte át a jegybanki célértéket.

A jegybank alelnöke azt is elmondta, hogy a gazdaság normalizálódásával párhuzamosan a jegybank a járvány miatt bevezetett válságkezelő eszközöket fokozatosan ki fogja vezetni. A várható kamatemelés bejelentése meglepetést okozott a forint piacán: míg hétfő reggel még 355,40 forintot kellett adni egy euróért, a délelőtt folyamán ez 351,90-re változott, ezzel a forint tavaly augusztus vége óta a

legerősebb szintet érte el a közös európai fizetőeszközzel szemben.

A kamatemelések hatására bekövetkező forinterősödés csökkentheti az inflációs nyomást, mivel olcsóbbak lesznek az importtermékek, ugyanakkor az erősödésnek annyiból is van tere, hogy a forint a járvány előtti szinteken (330–340 az euróhoz képest) nem volt túlértékelt,

a gazdaság teljes újraindulásával párhuzamosan akár vissza is térhet oda az árfolyam.

Virág Barnabás: A gazdaság teljes újranyitása hatással van az inflációra
Fotó: Bach Máté

A jegybank célja így a rövid lejáratú kamatok emelése révén az infláció mérséklése lehet, míg a hosszabb távú hozamok leszorításával az államadósság finanszírozásának a költségeit mérsékelnék. A jegybank viszonylag gyors és határozott fellépését az is indokolhatja, hogy idén még viszonylag nagy lesz a költségvetési hiány, ugyanakkor nem kedvező, ha a fiskális és a monetáris politika egyaránt túl megengedő, különösen, ha inflációs nyomás tapasztalható.