Gyors kilábalás jöhet a válság után a V4-eknél

Gazdasági szempontból a V4-es országokat felkészülten érte a járvány, a meghozott intézkedések nélkül azonban nem lehetett volna érdemben harcolni a válsággal. 

Patai Mihály (leendő MNB alelnök) bizottsági meghallgatása Fotó: Kallus György

A koronavírus-járvány alapvetően gazdaságilag egészséges és felkészült országokat talált a visegrádi négyek (V4) régiójában, 2020 előtt látványos volt a felzárkózás – állapítja meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzésében. Ennek tükrében nem meglepő, hogy

a V4-országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) meglehetősen jól – sőt, néhány esetben nyugat-európai országokat is megszégyenítő módon – vészelték át a Covid–19-járvány első hullámát

– mutat rá az elemzés. A részletes szakmai összeállítást jegyző Pásztor Szabolcs szerint ez a gyors gazdaságpolitikai intézkedéseknek, a szigorú lezárásoknak és korlátozásoknak köszönhető.

A pandémia második hulláma azonban már sokkal jobban megrázta mind gazdasági, mind egészségügyi szempontból is a térséget. A V4-ek ekkor a koronavírus okozta gazdasági nehéz­ségekre adott válaszként monetáris oldalon jelentősen mérsékelték a jegybanki alapkamatokat. Az eurózónához tartozó Szlovákia az Európai Központi Bank újabb mennyiségi lazításából profitált, míg a többi régióba tartozó ország a programból közvetetten vette ki a részét. A négyes fogat tagjai továbbá megemelték a költségvetési kiadásokat, csökkentették az adókat, bértámogatásokat vezettek be és látványosan felkarolták a beruházásokat – sorolja az elemzés.

A visegrádi gazdaságok konszolidá­cióját egyértelműen segíthetik majd a nagyobb és intenzívebb uniós források
Fotó: Kallus György

Az Oeconomus részletes országelemzéseket tartalmazó összeállításában úgy ítéli meg, hogy

a következő két évben a V4-országok nagy való­színűséggel visszatérnek majd a növekedési pályájukhoz.

Miközben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a visegrádi gazdaságok konszolidá­cióját egyértelműen segíthetik majd a nagyobb és intenzívebb európai uniós források, amelyek közül az egyik legjelentősebb az újonnan létrehozott Next Generation EU újjáépítési alap lesz. A 750 mil­liárd eurós alapból 2021 és 2023 között várhatók kifizetések: 390 milliárd euró támogatások, míg 360 milliárd euró kölcsönök formájában. Lengyelország és Magyarország számára emellett a közvetlen mezőgazdasági kifizetések is számottevők lesznek, tekintve az agrárszektor nagyobb méretét.