MNB: Lassabban csökken az infláció a korábban vártnál

Közzétette negyedéves inflációs jelentését az MNB, áttekintve a legfrissebb gazdasági folyamatokat és ezek inflációs hatásait. A korábbi várakozásokhoz képest lassabban csökken a hirtelen megugrott infláció, ezért kezdte meg a jegybank a kamatemelési ciklust.

Kamatemelési ciklus kezdődött Fotó: Kurucz Árpád

Miután egyre több országban kezdődött meg a gazdaság újranyitása, a globális infláció is emelkedett, sőt több országban is inflációs kiugrások jelentkeztek – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott, júniusi inflációs jelentés és a monetáris tanács hozzáfűzött közleménye. Az eurózóna esetében az infláció a tavaly év végi negatív tartományból januártól kezdve fokozatosan közelített a kétszázalékos értékhez. Az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex öt százalékra emelkedett májusban, amely 2008 szeptembere óta a legmagasabb érték. A tavaszi hónapokban a régiós országok többségében is jelentősen nőttek a fogyasztói árak. Az elmúlt időszakban több jegybank is jelezte, hogy az inflációs kilátások emelkedése miatt szükség esetén készen áll a monetáris kondíciók szigorítására, az MNB mellett már a cseh jegybank is lépett: sor került az első kamatemelésre.

Ami a hazai folyamatokat illeti, májusra éves összehasonlításban 5,1 százalékra emelkedett az infláció, ami nem jelentene gondot, ha a kiugró érték csak egyszer jelentkezne, azonban a jegybank előrejelzése szerint

az infláció mérséklődése a korábban vártnál lassabban megy végbe.

A májusi infláció szerkezete jelzi az újranyitáshoz kapcsolódó inflációs nyomás megjelenését. A kereslet gyors helyreállása lehetőséget ad az év eleje óta megemelkedett alapanyagköltségek fogyasztói árakban történő érvényesítésére. Április óta a piaci szolgáltatások és az iparcikkek áremelkedése gyorsult, miközben az inflációs alapfolyamat-mutatók is emelkedtek.

Kamatemelési ciklus kezdődött
Fotó: Kurucz Árpád

A fogyasztói árindex júliustól négy százalék körüli mértékre, a jegybanki toleranciasáv felső részére csökken, és ezt követően a 2021-es év hátralévő részében is ennek a szintnek a közelében alakul. Ugyanakkor középtávon is emelkedtek az inflációs kilátások, így az inflációs cél elérését az MNB számára fontos egy-két éves távon

csak megfelelő monetáris politikai lépésekkel lehet biztosítani,

azaz szükségessé vált a szigorítás (ennek első lépéseként kedden sor is került az első kamatemelésre). A szükséges monetáris politikai lépések, azaz a kamatemelési ciklus megkezdésének hatására a jegybank várakozásai szerint az infláció 2022 közepétől a háromszázalékos jegybanki cél körül stabilizálódik, míg az adószűrt maginfláció 2021-ben és 2022-ben 3,1, 2023-ban pedig 3 százalék lesz.

Ez a forgatókönyv arra a feltételezésre épül, hogy

a járványt lényegében magunk mögött hagytuk.

Van egy alternatív forgatókönyv, amely szerint megjelenik a vírus egy újabb hulláma. Ez kedvezőtlen reálgazdasági hatással járna, amely negatívan befolyásolná a magyar inflációt és növekedést.