A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg Londonban tartott, szombaton véget ért kétnapos értekezletükön a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei – számolt be róla a távirati iroda. Az egyezség alapján – amelyet a vendéglátó brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak történelmi jelentőségűnek minősített – a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminisztere egyetértésre jutott annak az alapelvnek a támogatásában, amely
15 százalékos szinten
határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.
Magyarországon a társasági adó 2017 óta mindössze kilenc százalék,
vagyis az elképzelés jelentős adóemeléssel járna hazánkban.
Magyarország nem járul hozzá semmilyen adóemeléshez, így a globális minimumadó bevezetéséhez sem
– mondta lapunknak Tállai András a minap. A pénzügyminiszter-helyettes szerint a mások mellett Joe Biden amerikai elnök által is szorgalmazott elképzelés azt mutatja: a nagyhatalmak a befektetésekért folyó nemzetközi versengést úgy akarják megnyerni, hogy elveszik a szabad döntés jogát a többi országtól. Biden az adócsomagja bejelentésekor 21 százalékos globális adómértékről beszélt. Tállai András a kormány álláspontját ismertetve leszögezte: egyszerűen nem áll módunkban adóemelést támogatni, akkor sem, ha az ötletnek befolyásos támogatói akadnának. (A Tállai Andrással készült interjúnkat itt olvashatják.)
Szuverenitási kérdés
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy az adóztatás ügye a gazdasági szuverenitás alapvető pillére. Szerinte garanciát csak az jelentene, ha a ma offshore országként számon tartott államok is átalakítanák adórendszerüket, és emelnék az elvonást – amire nyilvánvalóan semmi esély nincs. Boros Imre közgazdász a Magyar Nemzetnek korábban arról beszélt, hogy a kilencszázalékos magyarországi kulcs jelentős előny a befektetőkért folyó küzdelemben. – Ennek a nagyobb uniós államok egyáltalán nem örülnek. Már korábban is hallatszottak azok a hangok, amelyek felszámolnák azt a jogosultságot, hogy a tagállamok nemzeti hatáskörben döntsenek a közteher mértékéről – tette hozzá.
