Tovább hódítanak a nemzetközi áruházláncok

A beszerzési árak és a munkaerőköltségek gyors növekedését nem éri utol a helyi vásárlóerő, ezért egyre több kisbolt jut el addig a pontig, hogy működését már nem tudja rentábilisan folytatni.

A multiláncok üzleti titokként kezelt jelentésükből tudják, hogy csökkent az igény a vasárnapi vásárlás iránt Fotó: Éberling András

Konkrét számokkal mutat rá a GKI gazdaságkutató vállalat a legfrissebb ágazati elemzésében, hogy idehaza

a kiskereskedelmi piacot egyre inkább eluralják a multiláncok,

vagyis a tulajdoni viszonyokat tekintve eleve piaci erőfölényben lévő nemzetközi áruházak közismert hálózatai.

Megduplázott terület

Felidézik: a hazai kiskereskedelemben működő tizenegy üzletlánc 2019-ben összesen 4943 milliárd bruttó forgalmat ért el, amely a tavalyi, pandémia sújtotta évben tovább nőtt 7,3 százalékkal több, mint 5306 milliárd forintra. A járványválság tehát nem igazán rázta meg a láncokat, amelyek

2007-hez képest óriási terjeszkedést hajtottak végre: 2020-ig összességében 96 százalékkal bővült az értékesítési területük Magyarországon,

vagyis csaknem megkétszereződött a multiláncok piaca a napi fogyasztási cikkek értékesítésében.

Az áruházláncok ma már kevésbé az óriási tereket, mint inkább a praktikus, koncentrált kínálatot favorizálják
Fotó: Bach Máté

Diszkontok élvonalban

Mindeközben a szegmens szerkezetében jelentős változások következtek be. Ezek közül a legszembetűnőbb, hogy

részben új boltok alapításával, részben a többi üzletlánc és a környékbeli kis boltok forgalmának kárára előretörtek a diszkontláncok.

2010 és 2020 között a Lidl bolthálózata 51, az Aldié 74, míg a Penny Marketé negyven üzlettel bővült, forgalmuk pedig 3,7; 6,7; illetve 2,3-szorosára emelkedett. Ezzel

2020-ra a Lidl lett a legnagyobb kereskedelmi üzletlánc Magyarországon.

A diszkontláncok térnyerését mindenekelőtt az új fogyasztási igényekre való gyors reagálású üzleti modelljük magyarázza – fejti ki a GKI. A diszkontok a tudatos hálózatépítés mellett sokat fordítanak arra is, hogy

a minőséghez képest jellemzően kedvező árfekvésű és bővülő választékú kínálat mellett hatékony legyen a munkaszervezésük.

A magyarországi kereskedelmi üzletláncok forgalmának alakulása, 2007–2020 (milliárd forint) Forrás: GKI/Trade Magazin

A gazdaságkutató cég megjegyzi:

a diszkontokon kívül főként a Spar tudott nőni,

részben új üzletek alapításával, valamint az üzlettípusok diverzifikációjával. Az elmúlt évtizedben a Spar 189 új egységet nyitott, forgalma pedig közel megduplázódott.

Elavultak a hipermarketek

Ehhez képest a főként

hipermarketeket működtető Tesco és Auchan csak lassabban tudott bővülni

az elmúlt években.

Többször megírtuk, hogy a Tesco üzletlánc 2013 óta bezárta több üzletét, aminek köszönhetően forgalma tíz év alatt 11 százalékos bővülést produkált. A jóval kisebb Auchan viszont – elsősorban a Cora felvásárlásával és szupermarketek nyitásával – növelte egységeinek számát, illetve árbevételét is, 88 százalékkal.

A Tesco a házhozszállítási üzletágban is elsőként vetette meg a lábát az országos piacon
Fotó: Mirkó István

Teret vesztettek a hazai láncok

A friss piacelemzés arra is kitér, hogy

az elmúlt tíz év átrendeződésének elszenvedői a főként kisebb élelmiszerboltokat működtető Coop-, Reál- és CBA-hálózatok voltak.

A magyar tulajdonú láncokhoz tartozó üzletek száma mindhárom esetben jelentősen csökkent, míg a forgalom éves átlagban két-három százalékkal nőtt vagy stagnált a cégeknél, bár ennek eredményeként az egy boltra jutó forgalom – már csak az átlagos alapterület emelkedése következtében is – növekedni tudott, különösen a Reál esetében (132 százalékkal).

A külföldi láncok terjeszkedése a kicsiknek hozott szűkebb versenyfeltételeket Fotó: Magyar Nemzet

A legkisebb változás a fentiekhez képest a szűkebb piaci területet képviselő drogérialáncok esetében mutatkozik. A kétszereplős piacon a Rossmann közel 15 év alatt csak kissé tudott gyorsabban nőni, mint a DM, piaci részesedése ennek következtében enyhén nőtt, de még így is ötven százalék alatti.

Kisboltok húzzák le a rolót

A piac szerkezetének átrendeződését az elmúlt években részben a lakossági vásárlóerő alakulása és a többi bolt megszűnése alapozta meg – fejtette ki részletes elemzésében a GKI.

Mint írták, a községekben – ahol a „láncmentes” kisboltok mellett a Coop, a Reál és a CBA van jelen – 2012 és 2019 között nominálisan 76 százalékkal nőtt a vásárlóerő, míg Budapesten 85 százalékkal, a többi városban 78 százalékkal.

A legjelentősebb elszívó hatást mégis az olcsóbb és kedvezőbb választék jelenti

az előnybe került üzletláncoknál, de például párhuzamosan a falusi kisboltok egy részének fokozatos leépülése is erősíti a pozíciójukat.

Vidéken mentőöv kell a falusi kisboltoknak, amit felismert a kormány és nemrég fejlesztési támogatásokról döntött Fotó: Magyar Nemzet

A gazdaságkutató azt is rögzítette, hogy a beszerzési árak és a munkaerőköltségek gyors, míg a kistelepülési vásárlóerő lassabb növekedése mellett

egyre több kisbolt jut el addig a pontig, hogy működését a továbbiakban nem tudja rentábilis keretek között folytatni.

Csak 2020-ban 750 élelmiszer-jellegű, nagyobb részt nem lánchoz tartozó bolt szűnt meg a magyar kiskereskedelemben.