Tovább hódítanak a nemzetközi áruházláncok

A beszerzési árak és a munkaerőköltségek gyors növekedését nem éri utol a helyi vásárlóerő, ezért egyre több kisbolt jut el addig a pontig, hogy működését már nem tudja rentábilisan folytatni.

A multiláncok üzleti titokként kezelt jelentésükből tudják, hogy csökkent az igény a vasárnapi vásárlás iránt Fotó: Éberling András

A külföldi láncok terjeszkedése a kicsiknek hozott szűkebb versenyfeltételeket Fotó: Magyar Nemzet

A legkisebb változás a fentiekhez képest a szűkebb piaci területet képviselő drogérialáncok esetében mutatkozik. A kétszereplős piacon a Rossmann közel 15 év alatt csak kissé tudott gyorsabban nőni, mint a DM, piaci részesedése ennek következtében enyhén nőtt, de még így is ötven százalék alatti.

Kisboltok húzzák le a rolót

A piac szerkezetének átrendeződését az elmúlt években részben a lakossági vásárlóerő alakulása és a többi bolt megszűnése alapozta meg – fejtette ki részletes elemzésében a GKI.

Mint írták, a községekben – ahol a „láncmentes” kisboltok mellett a Coop, a Reál és a CBA van jelen – 2012 és 2019 között nominálisan 76 százalékkal nőtt a vásárlóerő, míg Budapesten 85 százalékkal, a többi városban 78 százalékkal.

A legjelentősebb elszívó hatást mégis az olcsóbb és kedvezőbb választék jelenti

az előnybe került üzletláncoknál, de például párhuzamosan a falusi kisboltok egy részének fokozatos leépülése is erősíti a pozíciójukat.

Vidéken mentőöv kell a falusi kisboltoknak, amit felismert a kormány és nemrég fejlesztési támogatásokról döntött Fotó: Magyar Nemzet

A gazdaságkutató azt is rögzítette, hogy a beszerzési árak és a munkaerőköltségek gyors, míg a kistelepülési vásárlóerő lassabb növekedése mellett

egyre több kisbolt jut el addig a pontig, hogy működését a továbbiakban nem tudja rentábilis keretek között folytatni.

Csak 2020-ban 750 élelmiszer-jellegű, nagyobb részt nem lánchoz tartozó bolt szűnt meg a magyar kiskereskedelemben.