Albérletvadászat: kedvezőbb havi díjak várják az egyetemistákat

A korábbinál jobb helyzetben vannak azok a diákok, akik felsőfokú tanulmányaik megkezdése vagy folytatása miatt keresnek kiadó lakást. A koronavírus-járvány egyik folyományaként tavaly tavasszal ugyanis megtört a bérelt lakások hosszú évekig tartó drágulása, és jellemzően most is a 2019-es árszint alatt lehet lakást bérelni.

Sok fiatal ilyenkor közösen keres megfelelő albérletet Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs

Több mint százezer fiatal várja izgatottan a holnap estét, amikor a ponthatárhúzással kiderül, kit melyik felsőoktatási intézménybe vesznek fel. Mivel a leendő hallgatók jelentős része otthonától távol folytatja a tanulmányait, számukra a lakhatás kérdése is elsődlegessé válik. Kivételt ezalól talán csak a múlt év jelentett, amikor a koronavírus-járvány újabb hullámát várva a legtöbb intézmény digitális oktatásra készült, majd a második-harmadik hullám idején hosszú hónapokig valóban nem is volt jelenléti oktatás.

A magas átoltottságnak és a járvány lecsengésének köszönhetően azonban az egyetemek és a főiskolák ismét jelenléti oktatásra készülnek.

A távoktatás, illetve a hibrid oktatás mindenesetre új szempontokat is hozott a megfelelő bérlakás kiválasztásánál. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint korábban akár egy egyszobás lakásba is szívesen költözött két egyetemista, a távoktatás elterjedésével azonban inkább a másfél-két szobás ingatlanok iránt lett nagyobb a kereslet – nem véletlenül, hiszen így tudnak két helyiségben elszeparálva akár egy időben előadásukat hallgatni a diákok.

Sok fiatal ilyenkor közösen keres megfelelő albérletet
Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs

A Covid mintegy másfél éve ráadásul törést okozott a korábbi években meredeken emelkedő bérleti díjakban, így a kollégiumi férőhelyekről lecsúszó diákok a koronavírus előtti időszakhoz képest valamivel kedvezőbb áron juthatnak bérleményhez. Az egyik legnagyobb hazai ingatlanközvetítő hálózat, az Otthon Centrum (OC) adatai szerint

egy év alatt mind Budapest belső kerületeiben, mind a nagyobb egyetemvárosokban, régiós központokban legalább tíz százalékkal csökkent a kiadó lakások bérleti díja.

Az idei első fél évben a fővárosban az egyszobás lakások átlagára – városrésztől függetlenül – százezer forint körül alakult. A többszobás lakásoknál már nagyobb a különbség. Ezek bérleti díja a belvárosban átlagosan csaknem 170 ezer forint, Budán jellemzően kevesebb, mint 150 ezer, a külső pesti kerületekben pedig mintegy 130 ezer forint. A háromszobás lakásokért Budán havi több mint kétszázezer, a belvárosban 178 ezer, a pesti külső kerületekben 150 ezer forintot kérnek a tulajdonosok. Vidéken Székesfehérvár a legdrágább, ahol a kiadó lakásokért átlagosan 116 ezer forintot kell fizetni, a többi nagyobb egyetemi városban jellemzően 100 ezer forint körül alakulnak a bérleti díjak, a kisebb városokban 80-90 ezer forintért lehet lakást bérelni.

Jó hír, hogy a leendő egyetemistáknak van miből válogatniuk, jelenleg ugyanis kínálathangsúlyos az albérletpiac

– ezt már Benedikt Károly, a Duna House (DH) elemzési vezetője közölte lapunkkal. Benedikt Károly a bérleti díj mértékén felül több, a választásnál is döntő szempontot említett. Fontos, hogy a diákokat több más kiadás terhelheti: legelőször is a kaució – jellemzően egy–három havi bérleti díjat kell előre, egy összegben kifizetnie az új bérlőnek. Nem mindegy az sem, mekkora a havi rezsiköltség az ingatlanban, ráadásul a közös költség kifizetése is a bérlőre hárul.

– A legfontosabb a két fél között létrejött bérleti szerződés írásba foglalása, amely a bérleti díj és egyéb költségek meghatározása mellett magába foglalja az ingatlanhoz kapcsolódó további feljegyzéseket. Ilyen például a garanciális hibák javításának kérdése, a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke, az óraállások jegyzőkönyvezése vagy a felmondás módja – mutatott rá Benedikt Károly.

A bérlő szempontjából fontos pontosítani, hogy csakis a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel, a törvényszerűen bekövetkező garanciális hibákért (például elromló műszaki berendezések, csőtörés) azonban nem, s annak javítási ügyintézésére sem kötelezhető.

A szerződéshez érdemes csatolni egy külön dokumentumot, amely felsorolásszinten tartalmazza a lakásban található ingóságokat, állapotuk feltüntetésével, a drágábbak esetében fotóval. Hogy a bérlő ne kerüljön egyik napról a másikra az utcára, a felmondás határidejét érdemes 60 napban meghatározni, különösen határozott idejű bérleti szerződés esetén.