Szocialista érv: túl alacsonyak az adók, ezért emelni kell

A baloldal adóemelési terveiről egyre több részlet kerül nyilvánosságra, de ha megnézzük az előválasztási kampányra készült pártprogramokat, még hajmeresztőbb adalékokat kapunk arról, milyen érvekkel próbálják majd lenyomni a magyar emberek torkán a terhek növelését, a kedvezmények csökkentését. Az MSZP nyilvánosságra hozott programja hemzseg a valóságtól elrugaszkodott ellentmondásos állításoktól és ötletektől. Ezek közül idézünk néhányat, hogy megvilágítsuk, valójában mire készül a baloldal, ha jövőre megnyerné a parlamenti választásokat.

Budapest, 2019. június 1. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányának elnöke sajtótájékoztatót tart a testület ülésének szünetében Budapesten, a Villányi úti Konferenciaközpontban 2019. június 1-jén. A választmány kétharmados többséggel úgy döntött, hogy fenntartja az EP-lista sorrendjét, amelynek értelmében Ujhelyi István EP-képviselõ képviseli a pártot a következõ öt évben Brüsszelben. MTI/Kovács Attila Fotó: MTI/Kovács Attila

Többkulcsos szja

Önmagában meglepő beismerés, hogy a szocialisták szerint Magyarországon általában nem nagy az adóterhelés, sőt jóval alacsonyabb, mint az EU átlaga, valamint a régiós tagállamoké. Ezért arra jutottak, hogy rossz irány az adócsökkentés, inkább emelni kell. Erre utal például az egykulcsos személyi jövedelemadó felváltásának terve a többsávos adózásra, amelyben az indoklás szerint a magasabb jövedelemmel rendelkezők nagyobb részt vállalnak a közös terhekből. A baloldali vezetők nyilatkozataiból az sejlik, hogy beemelnének egy harmincszázalékos szja-kulcsot. Az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely korábban még – egyes nyugati országok példájára hivatkozva – méltányolhatónak nevezte a hetvenszázalékos kulcsot is, de azt nem tartotta kivitelezhetőnek Magyarországon.

Emelnék a munkáltatói befizetéseket

Az MSZP elégedetlen az alacsony munkáltatói befizetésekkel is, mert úgy vélik, a szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 15,5 százalékra csökkentése mind a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyát, mind az egészségügyi ellátás közvetlen forrását veszélyeztetik. Károsnak minősítik a nemzetközi összehasonlításban is „szinte elhanyagolható mértékű”, kilencszázalékos társasági adót, ezért már kinyilvánították, hogy támogatják Joe Biden amerikai elnök globális társasági adó tervét, ami minimum 15 százalékos terhet jelentene a cégeknek.

Rászorultsági alapon osztanák a csokot

A családi otthonteremtési kedvezményt is módosítanák, a csok összegét progresszíven emelkedő módon a rászorultság mértékéhez kötnék. Szerintük a jelenlegi feltételek – a tb-jogviszony és a köztartozás-mentesség – a legnagyobb arányban a legszegényebbeket zárja ki a jogosultság köréből.

Bagatellizálják a rezsicsökkentést

Az előválasztási programban az MSZP feleslegesnek nevezi, hogy a kormány stratégiainak minősítette az energetikai eszközök állami tulajdonlását, mert szerintük az államnak ebben a szektorban egyébként is nagy a hatalma a magántulajdonban lévő eszközök felett. A legbornírtabb megállapítás az, hogy a rezsicsökkentés csalárd kampány volt csupán, mert az extraprofit nem volt jellemző az energetikában.

Ellentmondó állítások

A szocialisták anakronizmusnak tartják az energiafüggetlenségre való törekvést a globalizált világban. Szerintük 2014-ig a kormány nem is tett semmit ezen a téren, csupán a Paks 2-ről döntött, energetikai eszközöket vásárolt és rezsicsökkentést vezetett be. Ez lenne tehát a „semmi”, de a programban találtunk ennél is mulatságosabb ellentmondást, ugyanis a külpolitika bírálatában előbb azt állítják, hogy a több lábon állás nem növelte a kormány nemzetközi mozgásterét, viszont csökkentette euroatlanti szövetségeseink bizalmát és növelte gazdasági függőségünket Oroszországtól és Kínától. Egy másik mondatban viszont azt állítják, ma már semmilyen tekintetben nem vagyunk kiszolgáltatva Oroszországnak, inkább az orosz vállalatok érdekeltek az energiahordozók exportjában.

(Borítókép: Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Fotó: MTI)