Kérdés, megvan-e a kitermeléshez szükséges anyagi és szellemi erőforrása az új vezetésnek.
Morális és üzleti dilemma
Az Egyesült Államok csaknem félmilliárd dollárt (155 milliárd forintot) költött arra, hogy segítsen kialakítani az afganisztáni bányászati ipar szabályozását. A befektetés azonban nem térült meg, nem utolsó sorban azért, mert az afgán kormány vonakodott bármiféle komoly kötelezettséget vállalni – éppen amiatt, mert a térséget konfliktusok sújtják. Márpedig minden alapanyagipar fejlődésében kulcsfontosságú a viszonylagos politikai stabilitás, és lehetséges, hogy ezt épp a tálib vezetés határozottsága hozza el az országban, még ha nem is az ideális formáját. Emiatt a nyersanyagra éhes államok és vállalatok komoly dilemma elé kerülhetnek, hiszen kevesen hirdetnék szívesen, hogy a beszerzéseikkel egy fegyveres iszlamista csoportot támogatnak. A befektetők az utóbbi években mindinkább elfordulnak a nem fenntartható, hovatovább a morálisan elítélhető lehetőségektől.
De ismerve a nyersanyagok bányászatához jelenleg is kapcsolódó üzleti lelkiismeretet – ami megengedi a gyermekmunkát, a rabszolgatartást és a mértéktelen környezetrombolást is –, talán mégsem teljesen elképzelhetetlen, hogy végül a tálib vezetés viszi sikerre az afganisztáni ásványkincsek kiaknázását.
Borítókép: Shah Marai/AFP
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!