Chile nem akar Európa lítiumbányája lenni

Mindkét fél arra törekszik, hogy iparágat építsen ki a nyersanyagra, viszont Chilének rengeteg, Európának nem sok lítiumtartaléka van.

A lítium kinyerése csak minimális ökológiai lábnyomot hagy Fotó: Enrique Marcarian Forrás: Reuters

Az év első felében születhet meg annak a Chile és az Európai Unió közötti kereskedelmi megegyezésnek a megújított változata, amely rendezné a két fél közti lítiumkereskedés feltételeit is. Az érdekek látszólag találkoznak, hiszen az unió a világ legnagyobb akkumulátorgyártójává szeretne válni, Chile pedig a világ legnagyobb lítiumkészletével rendelkezik az Atacama-sivatagban, és már most is az EU legjelentősebb beszállítója. (Igaz, Németország saját forrásból törne az élre.)

Ám a dél-amerikai országnak megvannak a maga tervei, amelyek között nem az szerepel, hogy pusztán Európa lítiumbányája legyen, hogy aztán más országokban készítsenek értékes eszközöket az alapanyagból. Ezért a santiagói kormány úgy döntött, hogy saját gyártóiparágat épít ki a lítium kitermelése köré, ennek részeként pedig kedvezményes áron értékesítené chilei vállalkozásoknak az alapanyagot.

A gyarmatosításhoz szokott uniónak ez a szándék nincs ínyére, és ragaszkodik ahhoz, hogy a kereskedelmi partnerek ne tegyenek különbséget a bel- és a külföldi vásárlók között.

Lítiumkitermelés Argentínában, a legnagyobb dél-amerikai lelőhelyek egyikén
Fotó: Reuters

– Nem szeretnénk pusztán nyersanyagexportőrök lenni, saját iparágat szeretnénk köré építeni, termékeket előállítani és szolgáltatásokat kialakítani– mondta a Politico című lapnak a külgazdasági miniszterhelyettes. Rodrigo Yáñez hozzátette: Chile jelenleg arra törekszik, hogy megőrizze szabályozási autonómiáját iparpolitikai céljainak elérése érdekében a lítium és a zöldhidrogén hasznosítása terén. Márpedig a Kínától és az Egyesült Államoktól gazdaságilag függetlenedni kívánó EU hátráltatja Chilét saját céljainak elérésében. A miniszterhelyettes szerint az európai kérések korlátozhatják a chilei gazdaság szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban az állami politikák kialakítását.

A 18 éve született kereskedelmi megállapodás felfrissítéséről szóló tervezetben Brüsszel egyebek mellett azt kötné ki, hogy a partnerek ne adhassanak el energetikai alapanyagokat vagy nyersanyagokat belföldön olcsóbban, mint egymásnak. Az Európai Bizottság szeptemberben indított új nyersanyag-stratégiájában a lítiumot is felvette azon kritikus alapanyagok listájára, amelyeknél ellátásbeli kockázatokat azonosítottak. Márpedig becslések szerint

2030-ra az uniónak lítiumból a mai 18-szorosára, 2050-re pedig a hatvanszorosára lesz szüksége az elektromobilitás és az akkumulátoros áramtárolás terjedésének támogatásához.

Brüsszel arra ösztönzi az európai kormányokat, hogy állami támogatással serkentsék az itteni akkugyárak létesítését, miközben az EU legnagyobb lítiumellátója, Chile Dél-Amerikában látná szívesebben az üzemeket, ezt pedig úgy érné el, hogy ott az exportnál húsz százalékkal olcsóbban értékesíti az alapanyagot.

Az egyeztetések áprilisban zárulhatnak le, de legalábbis a chilei kormány reményei szerint a novemberi választások és az új alkotmány elfogadása előtt.