„Visszatért a járvány előtti növekedési pályára a magyar ipar, amely rekordokat döntöget: 2021 első hat hónapjában a hazai termelés volumene 18,8 százalékkal növekedett” – írta korábbi Facebook-bejegyzésében György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárának posztjára sok kommentelő meglehetősen kritikusan reagált. György László a bírálatokra hosszan reagálva felidézte:
2010-ben az Orbán-kormány meghirdette a patrióta gazdaságpolitika programját. Ennek része az ipar visszaépítése és a magyar vállalkozások megerősítése. Ezek szükségesek ahhoz, hogy mindenkinek legyen munkája és biztos megélhetése.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindenekelőtt vissza kell vásárolni, amit tudunk és ami szükséges. Az elmúlt években visszavettük a Mol-részvényeket a külföldiektől. Több gázszolgáltató és húsipari cég, bank és az Ózdi Acélművek is részben vagy egészben magyar tulajdonba került. Az államnak az a vagyona, ami jövedelmet termel, 2002-ben még harminc százalék volt. Ez 2010-re három százalékra csökkent, ám 2021-re ismét két számjegyű: GDP-arányosan meghaladja a tíz százalékot – magyarázta az ITM államtitkára.
Ide kell vonzani a globális termelő vállalatokat, vagyis a legnagyobb cégeket, amelyek a világpiacokat uralják. György László kiemelte:
a multiktól nem kell és nem is szabad félni, csak a kilencvenes évek rablógazdálkodásával szemben a magyarok számára előnyös alkut kell velük kötni. Ezek a szereplők férnek hozzá a világpiacokhoz, és képesek sok embernek munkát adni.
Érdekünk támogatni minden olyan vállalkozást, amely otthonának tekinti hazánkat, technológiát és tudást hoz az országba, vállalja, hogy növeli a béreket és fejleszti magyar beszállítóit. A globális nagyvállalatokra azért van szükség, mert megrendeléseiken a magyar kis- és középvállalkozások is megerősödhetnek. Ezért hirdettük meg azokat a beszállítói programokat, amelyekkel egy év alatt közel nyolcezer magyar vállalkozást értünk el, és több mint félmillió munkahelyet erősítettük meg, olvasható az államtitkár válaszában. Így jelenhetnek meg egyre szélesebb körben az áruházak polcain olyan termékek, mint a Mizo, a Tolnatej vagy a Mogyi ropogtatnivalói.
– Magyar multikat építünk. Az elmúlt két évben 59 vállalkozás kapott támogatást összesen 14,4 milliárd forint értékben arra, hogy meghódíthassa a világpiacokat – magyarázta a kommentelőknek György László, aki egyetértett azzal a hozzászólói felvetéssel, hogy az elmúlt tíz évben számos jó szakember, minőségi és megbízható magyar márka nőtt fel hazánkban.
György László úgy látja, a kedvező ipari adatokra reagáló kritikus olvasók többsége három területen vonta kétségbe a gazdaságpolitikai intézkedések eredményességét és az adatokat. Ezek közül az egyik az EU és a régió átlagánál is nagyobb ipari növekedésre vonatkozott. Az államtitkár magyarázatában megjegyezte:
a magyar ipar 54 százalékkal nőtt 2010 óta. Az irány jó, de a probléma azzal van, hogy tíz év alatt harmincéves hátrányt akarunk ledolgozni, mert 2010-ben rendkívül mélyről indult a magyar gazdaság.
A kommentelők közül többen számonkérték György Lászlón az ország kiszolgáltatását a multiknak, illetve az elhibázott privatizációt rótták fel. Az államtitkár a reakciójában emlékeztetett rá, hogy
az elhibázott privatizációért a baloldali kormányok felelősek, amelyek először 1994 és 1998, majd 2002 és 2010 között eladták és hagyták leépíteni a világhírű magyar vállalatokat. Eladták a vasművet, a repteret, az ikonikus magyar márkákat, és hagyták leépülni a cukor- és textilipart is. Az Orbán-kormány ilyen körülmények között – az államcsőd közelében – vette át 2010-ben az ország irányítását, majd hirdette meg a már említett patrióta gazdaságpolitikát.
