Az ösztönző állam – a magyar gazdaság újraindítása címmel tartott konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) a Magyar Közgazdasági Társasággal, az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), valamint a Budapesti Értéktőzsdével együttműködésben.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta, hogy a gazdaság teljesítménye a második negyedévben már meghaladta a a válság előtti szintet. A miniszter kiemelte, hogy ahol nagyobb a turizmus szerepe, mint például a mediterrán térségben, azok az országok jobban megszenvedték a válságot, ugyanakkor ahol például az autóipar súlya nagy, mint Szlovákiában, ott szerényebb volt a visszaesés. Magyarország a kettő között van:
Mindazonáltal ma már több munkahely, több foglalkoztatott van, mint a válság előtt, és a munkaerőpiac a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába rendeződött át.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a sikeres válságkezelés a 2008-as válság óta nem kis részében fiskális eszközökkel történik. Ezt Magyarország esetében lehetővé tette, hogy a 2019-ig tartó időszakban sokat csökkent a GDP-arányos államadósság, így volt tere ennek a túlzott eladósodás veszélye nélkül. Nagyon fontos eredmény, hogy a gazdaság kifehérítésének eredményei a válság, illetve a belőle való kilábalás alatt sem estek vissza: ezt mutatja például a befolyó áfa összegének növekedése.
Fontos ugyanakkor, hogy a válság lezárultával a költségvetés vissza tudjon húzódni, megszűnjön a túlköltekezés. Mindeközben paradigmaváltás is zajlik: a gazdaság már sem nálunk, sem a világban nem lesz ugyanolyan, mint 2019-ben volt, alkalmazkodni kell a változásokhoz például az oktatásban vagy a digitalizációban.
Parragh László, az MKIK elnöke szerint meg kell találni az egyensúlyt abban, hogy az állam mennyire avatkozik be a gazdaságba.
Nem jó, ha mindent a piacra bízunk, de az sem, ha az állam mindenbe beleavatkozik.
Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy Friedman vagy Keynes, akkor inkább a keynes-i gazdaságpolitikához kell most visszatérni. A legfőbb cél, hogy a gazdaság minél gyorsabban helyreálljon, hisz akkor az állam bevételei is helyreállnak, ami lehetővé teszi az egyensúlyt és így a további, kiegyensúlyozott növekedést.
Ami a béreket illeti, az nemcsak egy vállalkozói költség, hanem a fogyasztást, a jobb életszínvonalat ösztönző eszköz, ezért ennek növelése óhatatlanul az állam célja is. A bérek növelése mellett a versenyképességet kell javítani, a termelékenységet, és ebből a szempontból Parragh szerint kedvezőtlen a forint leértékelődése, hisz úgy segíti az exportot, hogy nem kényszeríti ki a termelékenység növelését. Ugyancsak foglalkozni kell az inflációval, ami igen kedvezőtlen folyamat, kétségtelen, hogy az MNB most már a teljes eszköztárát beveti ennek megfékezésére.
