Lakossági napelemes és fűtési rendszerek kiépítésének vissza nem térítendő támogatására nyílik meg az idén ősszel több mint 200 milliárd forint keretösszegű lakossági pályázat – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Steiner Attila a sajtótájékoztatón részletezte: a pályázat keretösszegét 158,7 milliárd forint uniós és 42,8 milliárd forint állami forrás teszi ki. Az uniós rész a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből lehívandó összeg, amelyet a brüsszeli jóváhagyásig az állam finanszíroz. Nemcsak háztáji napelemekre, hanem fűtési rendszerek korszerűsítésére is fel lehet venni a támogatást, amennyiben az köthető a háztetőn termelt megújuló energia hasznosításához. Vagyis:
elterjedhetnek a hőszivattyús, akkumulátoros megoldások, a lakossági fűtésben pedig nagyobb arányban jelenhetnek meg az elektromos megoldások a földgáz rovására.
– Arra számítunk, hogy népszerű lesz a háztartási méretű akkumulátorok beszerzésének támogatása is – jelezte a Magyar Nemzet kérdésére Steiner Attila. – Aki szeretné a fűtését úgy átalakítani, hogy a támogatási lehetőségekkel is él, nagyon sokat tud megtakarítani hosszú távon. Ha ugyanis akkumulátorban tárolja azt az energiát, amit az adott pillanatban nem használt fel, később bármikor hasznosíthatja, akár egész nap a rendelkezésére áll. Mivel ezzel a megoldással a fűtés tulajdonképpen folyamatosan mehet saját termelésű energiából, jelentősen csökkenthető a családi ház fűtési költsége – magyarázta. A sajtótájékoztató keretében az államtitkár elmondta azt is, hogy a lakosság támogatása mellett hálózatfejlesztésre további 103,7 milliárdot különített el a kormányzat. Ezt az összeget rendszerirányító Mavir, illetve az elosztó társaságok vehetik igénybe ötvenszázalékos támogatási intenzitás mellett.
Az alapján, hogy milyen beruházásokra vehetők igénybe a lakossági támogatások, illetve hogy az iparág is forráshoz jut hálózatfejlesztésre, kiolvasható, hogy az ITM a konstrukció kidolgozásakor gondolt a villamosenergetikai rendszer rugalmasságára is. Ma már nem elegendő ugyanis a megújulóalapú termelők támogatása, hiszen azok arányának növekedése a rugalmatlanságuk miatt jelentős kiszabályozási kihívás elé állítja a rendszerirányítót. A Mavir ugyan teljesíti ezt a feladatát – hiszen rendszerszintű áramkimaradásokat nem tapasztalunk Magyarországon –, de egyre drágábban.
Azzal, hogy a háztartási termelő-fogyasztók is aktívabban, rugalmasabban lesznek képesek részt venni a rendszerben, összességében olcsóbb, fenntarthatóbb áramellátás alakul ki.