– A Velencei-tó mintegy másfél méteres átlagmélységével jellegzetesen sekély vizű állóvíz. Ezekre a tavakra jellemző, hogy mennyiségi és minőségi vonatkozásban a környezeti változásokra rendkívül érzékenyek. A vízmennyiség tekintetében döntő tényező a vízforgalmat és ebből következően a vízkészlet és a vízállás alakulását befolyásoló meteorológiai tényezők (kiemelten a csapadék és a léghőmérséklet) időbeli alakulása.
Az elmúlt harminc évre visszatekintve megállapítható, hogy 10-12 évenként fordul elő a maihoz hasonló vízhiányos helyzet
– fejtette ki a fürdőzők és a horgászok bosszúságának okát firtató kérdésünkre Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője.
– Az éghajlati átlagnál melegebb 2019 és 2020 után – április és május kivételével – 2021 első fél évében is magasabb volt a hőmérséklet, nagyobb a párolgás, ami a vízgyűjtőn és a vízfelületen is vízkészletcsökkenést okozott – tette hozzá.
Siklós Gabriella egy példával emlékeztetett, hogy korántsem tekinthető egyedinek a mostani vízhiányos időszak és az alacsony vízállás.
– A rendelkezésre álló levéltári feljegyzések szerint az 1860-as évek közepén a több éven át tartó csapadékhiány miatt a legmélyebb mederrészek kivételével a tó oly mértékben kiszáradt, hogy annak egy részén a fehérvári huszárok gyakorlatoztak
– idézte fel a különös természeti jelenséget a szóvivő. Mint mondta, az 1970-es évek első felében két víztározót építettek, amelyekben az átlagos és az átlagosnál csapadékosabb időszakban gyűjtött vizet vízhiány esetén bevezetik a tóba. Ugyanakkor nagyon fontos szempont, hogy a tározókban gyűjtött víz minősége megfelelő legyen, ne befolyásolja kedvezőtlenül a tó ökológiai állapotát. Ez a vízpótlást korlátozó tényező jelenleg is fennáll, hiszen a 28–50 százalékos teltségű tározókból a magas a-klorofill-tartalom miatt a vízpótlás nem lehetséges. – Egy másik lehetőség – amire az 1990-es évek első felében került sor – a vízgyűjtőn kívüli (Rákhegy, Csór) karsztvízbázisokból történő vízpótlás. Ebben az esetben a rendelkezésre álló szabad vízkészlet mennyiségét és a vízpótlás költségigényét a minimális vízpótlás igényével összevetve kell mérlegelni – figyelmeztetett az OVF szóvivője.
Tóth István, Gárdony polgármestere ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg egy strand időleges bezárása sem és ne legyen 100 centinél alacsonyabb a Velencei-tó vízállása, indokolt lehet a rákhegyi bázis karsztvizét átszivattyúzni a tóba.
Korábban L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő is megszólalt az ügyben. – Egyre többen a partrekonstrukciót hibáztatják a Velencei-tó alacsony vízállásáért. Egyesek azzal vádolják az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy szándékosan leeresztette a tó vizét, mások már olyan butaságokat írnak, hogy „ellopták a vizet”. Ez egyszerűen nem igaz – szögezte le egy Facebook-bejegyzésében a térség képviselője (L. Simont időközben kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává, ő maga pedig bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról – a szerk.). L. Simon László állítása szerint a vízügyi szakemberek kiváló munkát végeznek, és ő maga is oroszlánrészt vállalt mind a tervezés, mind a beruházási rész előkészítésében.
(A borítóképen kilátás a 2018 márciusában átadott Bence-hegyi kilátóról, a Sukoró melletti Bence-hegyről, a háttérben a Velencei-tó, balra a homokos, tengerparthoz hasonló kialakítású strand és a Velence korzó. Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)
