– A Synlab egy német orvos, Bartl Wimmer 1998-ban alapított magánvállalkozásából nőtt mára Európa messze legnagyobb labordiagnosztikai szolgáltatójává: négy kontinens 36 országában 25 ezer munkavállalót foglalkoztat – vázolta fel Lévai Richárd a dinamikus pályát, amit az üzletvezetésen kívül a laborszolgáltatási piac erőteljes növekedése is támogatott. Amikor 2010-ben megérkezett Magyarországra a cég, a nemzetközi stratégiát követve felvásárolt néhány helyi laborszolgáltatót. Ekkorra már egy brit magántőkealap volt a tulajdonosa. – Az ilyenek pedig előbb-utóbb vagy eladják egy nagybefektetőnek a céget, vagy tőzsdére viszik, a Synlabbal pedig ez utóbbi történt: idén április 30-án megjelent a frankfurti tőzsdén – folytatta az ügyvezető.
Ezt viszont megelőzte a cég növekedési ívébe is beleszóló járvány. – A kórházak, rendelőintézetek tavaly tavaszi bezárásakor a megszokott forgalmunk nyolcvan százalékkal esett. Ekkor új célokat kellett meghatároznunk, amelyek között kiemelten szerepelt, hogy bármilyen körülmények is adódjanak, a munkahelyeket meg kell őriznünk és biztonságot kell nyújtanunk a kilencszáz magyarországi munkavállalónknak. Gyors döntések nyomán kellett átszervezni a munkaéletet, így például kéthetes váltásokban költöztek a laborba, illetve maradtak otthon a kollégák, más munkakörökben az otthoni munkavégzést is meg kellett oldani. Mindezt nehezítette, hogy a laborszakma tipikusan női foglalkozás, a kollégáink legalább nyolcvan százaléka hölgy, őket pedig az óvodák, bölcsődék és iskolák bezárása is érintette, ezzel együtt igyekeztünk megoldást találni mindannyiuknak.
Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nők, magyar anyák kitartóan és áldozatokat hozva, folyamatosan dolgoztak a pandémia legnehezebb időszakában is, ezért hála és köszönet illeti őket
– emelte ki Lévai Richárd. Hozzátette: a fizetéseket saját erőből fedezte a vállalat a forgalom nyolcvanszázalékos visszaesése idején is, ugyanakkor az egészségügyi dolgozóknak járó egyszeri, ötszázezer forintos állami hozzájárulást a Synlab kollégái is megkapták.
Kell az utánpótlás
A legnehezebb időszakból úgy került ki a Synlab, hogy az egyetemi kórházakkal és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együtt, az első körben kapott állami megbízást a SARS-Covid–2-PCR-vizsgálatok elvégzésére 2020 márciusában. Ez igazán májustól éreztette a hatását, a tesztelés felpörgésével visszaállt a forgalom a korábbi szintre. – Otthonosan mozogtunk a PCR-tesztek terén, ahogyan a többi intézmény is, mégis, a koronavírus-járvány új helyzetet teremtett, amelyben szorosan együttműködtünk, hiszen egyszerre kellett fejlesztenünk mind hatékonyabb módszereket. Ennek is köszönhető, hogy a szűrések most nagyon jól működnek – szögezte le az ügyvezető, majd rámutatott:
a pandémia méginkább ráirányította a figyelmet arra, hogy laborosokból nagy a hiány Magyarországon.
Fotó: Kurucz Árpád
– Folyamatos és nagyobb volumenű képzésre lenne szükség az utánpótláshoz. Laboros OKJ-s tanfolyamok szervezésében és az oktatásban évek óta részt veszünk és akkreditált képzőhely vagyunk, de szeretnénk akár az egyetemi képzésbe is bekapcsolódni, hiszen a nemzetközi, tőkeerős és innováció intenzív háttérrel hathatós segítséget nyújthatunk ebben Magyarországon. Emellett most hatvan-hetven labororvos dolgozik velünk, rájuk bátran mernénk építkezni akár úgy, hogy a laborszakmát közelebb vihessük a klinikumhoz – fejtette ki az ügyvezető.
A labordiagnosztika ugyanis elengedhetetlen része az egészségügyi ellátásnak, illetve az egészségügy legdinamikusabban fejlődő ága; ma már a klinikai döntések legalább hetven százaléka a laboreredményekre épül.
Emellett az egészségügyi problémák megelőzése mindinkább előtérbe kerül, ami szintén növekedést generál a piacon. A szegmens dinamikus fejlődésére példaként Lévai Richárd elmondta: egyes onkológiai vizsgálatokat korábban csak biopsziával lehetett elvégezni, most pedig jóval gyorsabban és olcsóbban vérvizsgálatból is megállapítható az eredmény.
Itt marad a pénz
A fejlesztések egy részét lelassította a járvány a cégnél is, de a Covid elleni küzdelem részeként több mint egymilliárd forintot fordítottak Magyarországon kapacitásbővítésre. Ebből 140 millió forint támogatást nyújtott a kormány a Nemzeti Befektetési Ügynökségen (HIPA) keresztül.
– Határozott célunk, hogy az itt megtermelt nyereség ne áramoljon ki az országból, hanem helyben forgathassuk vissza akár a további fejlesztésekbe, akár a bérekbe.
– Nyilván, mivel tőzsdei cégről van szó, a számaink fontosak, de a befektetők általában véve támogatják ezt a hozzáállást minden érintett ország esetében – magyarázta a multiktól nem gyakran hallható cégfilozófiát Lévai Richárd. Az ügyvezető ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a vállalat 2019 májusában kiköltözött a csepeli szabadkikötőben zöldmezős beruházással felépült nyolcezer négyzetméteres épületbe. Ez a Synlab magyarországi központi laboratóriuma, egyúttal Kelet-Közép-Európa, illetve a teljes Synlab-hálózat legnagyobb volumenű létesítménye. Az itt felvonultatott technológia globálisan is ritkaságszámba megy; harmincmillió vizsgálatot tudnak elvégezni évente, az üzemelés legnagyobb része robotizált. A magyar hálózatban 49 telephely van, ezekben csaknem ötvenmillió vizsgálat fut egy-egy esztendőben, ami a Synlab világszerte végzett vizsgálatainak tizede. A társaság Lévai Richárd elmondása szerint többek között azt tervezi, hogy a csepeli központ nemzetközi szolgáltatóként is működjön.
XXI. századi teljesítménynövelés
A felszereltség és a kapacitás további kamatoztatása a mesterséges intelligencia által elemzett adatokban rejtőzhet. – A diagnosztikában a labor generálja messze a legtöbb adatot, amelyekkel az elsődleges felhasználásukon túl eddig senki nem kezdett semmit.
Pedig kézenfekvő, hogy Big Data-alapon egyes betegségek esélyét nagyon egyszerűen előre lehetne jelezni, így felkészülhetne rá a páciens, vagy akár el is kerülhetné a megbetegedést.
Ezért is kezdtünk el ebben az irányban kísérletezni: a nálunk milliószámra keletkező adatot anonim módon, mesterséges intelligencia segítségével elemezzük tesztüzemben. A velünk a programban együttműködő orvosok elégedettek a mesterséges intelligencia által felállított interpretációkkal, ezért szeretnénk ezen az úton tovább haladni – vetítette előre az ügyvezető, majd rátért a cég egy másik fejlesztésére, ami a sportolókat segíti.
– Ennek lényege, hogy a laborparaméterek alapján, dietetikus és edző segítségével egyedi tanácsadást nyújtunk abban, milyen nyomelemeket, vitaminokat érdemes a szervezetébe vinnie a sportolónak a kívánt teljesítménynövekedés eléréséhez. Ezt mi találtuk ki Magyarországon, nagy valószínűséggel a jövő évtől nemzetközi szintre léphet a módszer, de egyelőre ezt a kapacitásunkat teljes mértékben a magyar olimpiai csapatnak dedikáljuk, mintegy hetven százalékukat támogatjuk ily módon – magyarázta Lévai Richárd, hozzátéve, hogy a játékok lezárultával amatőr sportolóknak is elérhetővé tennék a szolgáltatást. Emellett a tavalyi után a 2021–2022-es futballszezonban is az UEFA hivatalos laborszolgáltatójaként biztosítják, hogy csak negatív Covid-tesztű játékos lépjen a pályára.
A laborpiac prosperáló jövőképe okán Lévai Richárd számít új belépőkre is, de szerinte csak azok a cégek lesznek versenyképesek, amelyek folyamatosan innovatívak és vevőcentrikusak maradnak, emellett elérhetők és gyorsak is.
