Tatárföldre indult a Mol szeme fénye

– Szeretnénk a nemzetközi tudásmegosztást a lehető legtöbb országra kiterjeszteni, és jelentősen növelni a partnereink számát – mondta a Magyar Nemzetnek a Mol-csoport innovatív üzletágak és szolgáltatások ügyvezető igazgatója. Világi Oszkár a társaság és a Pannon Egyetem által kifejlesztett technológián alapuló, a tatárföldi Nyizsnyekamszk városa mellett épülő gumibitumengyár néhány héttel ezelőtti beruházásának elindítása kapcsán hangsúlyozta: ez az innováció példaértékű a fenntarthatósági törekvések szempontjából is.

– Miért éppen Tatárföldre esett a Mol választása?

– Elképesztő lehetőségeket tartogat számunkra ez az együttműködés, hiszen a Tatnyeft olaj- és földgázipari társaság nemcsak Oroszország nyolcadik legnagyobb vállalata, de mélyen elkötelezett az új technológiák bevezetése iránt, és készen áll a terjesztésre is a Tatár Köztársaságban és az egész Független Államok Közösségében (FÁK). A mostani megállapodás egy többéves tárgyalássorozat eredménye, és az a lényege, hogy a Mol-csoport hozza a technológiát, a Tatnyeft pedig biztosítja a piacot és a megvalósítási helyszínt. Ez üzleti és szakmai szempontból is értékes számunkra, hiszen a gumibitumen fontos sikertörténet a Mol-csoportnál, és

igazi büszkeséggel tölt el bennünket, ha a Kárpát-medencei tudással más népeket is segíthetünk.

Ugyanakkor ez csak az első lépés egy jóval nagyobb volumenű projektben. Szeretnénk a nemzetközi tudásmegosztást a lehető legtöbb országra kiterjeszteni, és jelentősen növelni a partnereink számát.

– Kapott a vállalat a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség kétmilliárd forint vissza nem térítendő forrásán kívül orosz vagy tatárföldi beruházási támogatást?

– Oroszországban vagy Tatárföldön nem kapott külön támogatást a projekt, de a Tatár Köztársaság elnöke, Rusztam Minnyihanov személyesen kíséri figyelemmel és támogatja a beruházást, hiszen a gumibitumengyár környezetbarát megoldást jelenthet az úthálózat-fejlesztés kihívásaira. Emellett Oroszországban is történt egy jelentős előrelépés, hiszen az építésügyi minisztérium felvette a gumibitument az építési erőforrások katalógusába, így már az egész ország területén alkalmazni lehet a terméket.

– Tervez a Mol további gumibitumen-üzemeket létrehozni külföldön?

– Nem szeretnék előreszaladni ebben a kérdésben, de annyit elmondhatok, hogy a mostani megállapodás egyik fontos célja, hogy népszerűsítsük a találmányunkat a FÁK országaiban, hiszen ez az innováció példaértékű a fenntarthatósági törekvések szempontjából is.

A technológiánk megvédi a környezetet a használt gumiabroncsok terhelésétől, hiszen lehetővé teszi, hogy a hulladékból tartósabb és biztonságosabb utakat építsünk.

Gondoljanak bele, az az innováció terjed most el a Molnak köszönhetően, amit magyar kutatók, a Pannon Egyetem és a Mol szakértői találtak ki még a 2000-es évek környékén. Úgy vigyáztunk erre a találmányra, mint a szemünk fényére, és gondoskodtunk arról, hogy az ötlet ne maradjon a tervezőasztalon: megteremtettük a gyártás feltételeit Zalaegerszegen, a tavaly átadott új gumibitumen-üzemünket pedig már évi húszezer tonna kapacitással működtetjük. Ezzel csaknem félmillió használt gumiabroncs újrahasznosításához járulunk hozzá, ami nagyjából az évente keletkező magyarországi gumiabroncs-hulladék nyolc-tíz százalékát teszi ki. És hogy egy kicsit pontosabban lássuk, hogy mire elég húszezer tonna gumibitumen: ennyiből kétszáz kilométer kétszer egy sávos új főutat lehet építeni, de ha felújításra fordítanánk ezt a mennyiséget, akkor hatszáz kilométernyi utat tudnánk rendbe tenni. Egy hasonló kapacitású üzem épül most Tatárföldön is, és remélhetőleg minél több FÁK-országban.

– A tatárföldi projekt kapcsán a Mol értékesíti a szabadalom használati jogát?

– A jelenleg projekt során a Tanecóval (a Tatnyeft százszázalékos leányvállalatával) alapítunk egy vegyesvállalatot, amely kizárólagos joggal fogja használni és terjeszteni a Mol technológiáját a FÁK területén. De nem csak a Mol operációs területeiben gondolkodunk: ez az üzleti modell bárhol működőképes lehet, a lényeg, hogy megtaláljuk a megfelelő partnereket.

– Hogyan áll a magyar üzemek kapacitásainak kihasználása, a régióban mennyire élénkül a termék iránti igény?

– A teljes kapacitáskihasználtság elérését 2023-ra tervezzük. Bár a kereslet folyamatosan nő, óvatosak vagyunk a regionális kiterjesztéssel, mert az üzem alapvetően a hazai igények kielégítésére épült. Ennek megfelelően próbaszállításokat végzünk azon országokba, ahol a nemzeti szabványok, illetve a bitumenpiacok fejlettsége lehetővé teszi a gumibitumen felhasználását. De biztosak vagyunk abban, hogy ez a hazai innovációval készülő termék a régióban is megállja a helyét, ahogy Tatárföldön és remélhetőleg további országokban is. Úgy gondolom, hogy a világ egyre inkább az okosabb, tudatosabb és fenntarthatóbb ipari megoldásokat keresi, mi pedig készen állunk arra, hogy magas minőségű és hosszú élettartamú termékekkel lássuk el a piacokat.

– Mikor érhet meg az idő a magyarországi üzem bővítésére?

– Egyelőre korai a bővítésről beszélni, hiszen az igényeket ki tudjuk elégíteni, és még nincs egy éve, hogy átadtuk az új üzemet. Ennél több időre van szükség a termelés felfuttatásához, és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a gumibitumen értékesítésére – az útépítés szezonális jellege miatt – nincs egész évben lehetőségünk. Minden ilyen jellegű üzlet időszakhoz kötött, de ez a kérdés egyébként túlmutat a profitszerzésen;

van egy olyan termékünk, amely jól mutatja, miként működhet a körforgásos gazdaság, és hogyan lehet egy hulladéktípusból olyan alapanyag, amivel egyrészt meghosszabbíthatjuk a termékek élettartamát, másrészt a minőségét is növelhetjük.

Egy akkora vállalatnak, mint a Mol, a termelés mellett a példamutatásra is gondolnia kell.

Borítókép: Mol