A célzott élénkítés a magyar helyreállás sikerének titka

– Hazánk az egyik leggyorsabb gazdasági helyreállítást hajtotta végre, ez részben annak köszönhető, hogy egyensúlyban lévő gazdaságot ért el a válság, de a célzott élénkítő intézkedések szerepe is jelentős volt – mondta többek között Nagy Márton egy szerdai konferencián. A miniszterelnöki főtanácsadó szerint az infláció megugrása a gyors helyreállítás mellett egy szükséges rossz.

Magyar Nemzet
2021. 09. 08. 14:21
Fotó: Akos Stiller
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Magyarország az egyik leggyorsabb gazdasági helyreállítást hajtotta végre, a térség gazdasága összességében túlzott eladósodottság nélkül, csaknem a teljes foglalkoztatottság megtartása mellett nőtt – fogalmazott a Portfolió Business and Finance Summit 2021 konferenciáján Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó. Magyarország mellett Közép- és Kelet-Európa más államaiban, Lengyelországban, Romániában, Litvániában és Lettországban is helyreállt már a gazdaság, míg a mediterrán országokban ez még sokáig várat magára – mondta a főtanácsadó.

Nagy Márton hangsúlyozta: az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaira a térségben van a legkevésbé szükség, gyorsan kinőhető a pandémia alatt felhalmozódott adósság. Szerinte azonban a mediterrán országok bajban vannak, adósságválságba kerülhetnek, főképp akkor, ha a fejlett országok jegybankjai elkezdik a szigorítást.

A főtanácsadó szerint a magyar válságkezelő gazdaságpolitika sikere több tényezőnek köszönhető. 

– Az ország egyrészt egyensúlyban lévő gazdasággal, egészséges növekedés mellett, alacsony sérülékenységgel érkezett a koronavírus-járvány okozta válságba, továbbá jelentős fiskális és monetáris mozgástérrel rendelkezett, így megfelelő mértékű, célzott élénkítést tudott végrehajtani

– részletezte Nagy Márton.

Hangsúlyozta: a magyar gazdaságpolitika továbbra is a munkaalapú, családközpontú gazdasági modellhez ragaszkodott. A kilábalás erős foglalkoztatási számok mellett megy végbe, Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, és mindezt úgy sikerült elérni, hogy a béreket nem vágták vissza a cégek. Még 2020-ban is sok helyen infláció feletti bérnövekedés volt jellemző, és a munkaórák száma is alig csökkent. A részmunkaidőt egyre inkább a teljes munkaidő váltja fel, ami jelentősen növeli az érintettek bérét, tavaly nyárhoz képest húszszázalékos volt a bértömeg-emelkedés – mondta Nagy Márton.

Kitért arra is, hogy mivel hazánk nem használja a közös devizát, az eurót, rugalmasabban és gyorsabban válaszolt a válság kihívásaira. Arra is emlékeztetett, hogy a gyors vakcinázásnak köszönhetően hazánkban nyitni is hamarabb lehetett, mint másutt Európában.

Nagy Márton kiemelte azt is, hogy a globális termelési láncok elakadása a nyugati-európai országokat nagyobb mértékben sújtotta, mint a térséget. 

Ezzel egyidejűleg Magyarországon a hitelbőség a válság alatt is biztosította a lakosság és a vállalatok forrásellátottságát

– fogalmazott.

A főtanácsadó szerint most az látható, hogy az infláció magasabb ott, ahol a gazdaság alacsony munkanélküliség mellett gyorsan helyreállt. Az újraindítás ára tehát véleménye szerint az infláció átmeneti megugrása. A vállalatok nem a munkaerő leépítésével, hanem a fogyasztói árak emelésével hozták helyre a profitabilitásukat. Az infláció átmeneti emelkedése nélkül tehát lassabban állt volna helyre a gazdaság, sok ember elvesztette volna a munkahelyét. A jegybankokra vár az a feladat, hogy a helyreállítás árát, vagyis az inflációt újra csökkentsék – fejtette ki Nagy Márton.

Borítókép: Portfolio.hu

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.