A járvány végét követő években, 1922-től jelentős gazdasági növekedés kezdődött el. A társadalmi feszültségektől mentes országokban két számjegyű növekedés is előfordult, tehát a stabilitás a bővülés alapját jelentette. Ezzel szemben a fejletlenebb Kínában és Oroszországban jóval kisebb gazdasági fellendülés következett.
Összességében az első világháború lezárulta és a Párizs környéki békemegállapodások okozta jelentős politikai és társadalmi átalakulásokkal egy időben zajló spanyolnátha a háborús veszteségeket súlyosbította. Az 1920-as évek fellendülése sem a spanyolnátha visszaszorulásának volt köszönhető, hanem a munkaképes korúvá váló generációnak, vagyis annak, hogy újra rendelkezésre állt a munkaerő.
A békeévekben a lakossági fogyasztás bővülése is segítette a növekedést. A spanyolnátha összességében hátráltatta a háború okozta válság kezelését. Ennek mértéke ugyanakkor nem volt egyforma: a gyarmatokon és az átalakuló térségekben, valamint a gyenge politikai berendezkedésű és komoly társadalmi ellentétekkel küzdő államokban jóval több áldozatot szedett a spanyolnátha, és hosszú távon lassította a gazdaság talpra állását is.
A korábbi világjárványok következményei tehát arra mutattak rá, hogy a gazdasági és egészségügyi válságkezelés alapját a politikai, társadalmi és gazdasági stabilitás jelenti.
Borítókép: Wikipedia
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!