– Tavaly a legnagyobb értékben kínai cégek fektettek be Magyarországon – mondta a minap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Befektetési Ügynökség gálarendezvényén. A kormányt a koronavírus-járvány sem térítette el a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitikájától. A növekedés ösztönzése sikeres receptnek bizonyult a nehezebb időszakban is, a kabinet nem vezetett be megszorításokat. Így a beruházások is rekordot döntöttek.
Magyarország tőkevonzó képessége jelentősen erősödött az elmúlt években, a befektetésekért folyó versenyben előkelő pozíciót értünk el.
Ebben meghatározó szerepet játszott, hogy 2017-ben kilenc százalékra csökkent a társasági adó, amely az unióban a legalacsonyabbnak számít. Ez az a közteher, amelyet az Egyesült Államok elnöke és az unió fejlett államai szeretnének globálisan megemelni. Ehhez asszisztálnának a hazai balliberális oldal pártjai. Karácsony Gergely, aki két év után beleunt a főpolgármesteri feladatokba és most inkább miniszterelnök lenne, már jelezte: támogatja a globális adóemelést. Az Orbán-kormány azonban nyomatékosította: semmi esetre nem mennek bele abba, hogy Magyarország helyzetét rontsa egy ilyen lépés az adóversenyben.
Az elmúlt években hazánkban a befektetői körben is jelentős volt a hangsúlyváltás. Az észak-atlanti régió országai mellett felfutott a távol-keleti – elsősorban dél-koreai, kínai és japán – vállalatok megjelenése.
Azt már korábban is megírtuk a Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai alapján, hogy amíg a 2015–2018-as években érkező beruházások ötven százaléka Németországból és az Egyesült Államokból származott, addig a 2019–2020-as időszakban részesedésük 19 százalékra csökkent. Ezzel szemben a 2015–2017-es években Dél-Koreából, Kínából és Japánból együtt a tőkebefektetéseknek mindössze tíz százaléka érkezett ide, ám ez az arány 2018-ban már 32 százalékra emelkedett, 2019–2020 átlagában pedig 55 százalékra ugrott.
A beruházási volumen alapján tavaly Kína szerepelt az első helyen 27 százalékos súllyal, a harmadik helyen pedig 18 százalékos aránnyal Dél-Korea állt.
Mindez azt mutatja, hogy sikeres az Orbán-kormány keleti nyitás politikája. Ezt Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke és baloldali szövetségesei nem ismerik el, lépten-nyomon támadják emiatt a kabinetet. Holott nem mindig gondolkodott így a volt miniszterelnök.
– Szédítően dinamikusan fejlődnek a magyar–kínai kapcsolatok; Magyarország azt szeretné, ha európai logisztikai központja lehetne Kínának – így nyilatkozott még 2007. május 23-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként, miután Budapesten tárgyalt Vu Pang-kuo (Wu Bangguo) kínai házelnökkel. A kormányfő kifejtette: a kapcsolatok legizgalmasabb kérdése, hogy Magyarország Kínába irányuló exportja az elmúlt egy évben hetven százalékkal növekedett. Hozzátette: azt szeretné, ha a magyar cégek is eredményesek lennének Kínában, ahogy az a gyógyszergyártásban vagy a porcelániparban már ma is megfigyelhető. Ehhez az kell, hogy jók legyenek a magas szintű kapcsolatok a két ország között.
Gyurcsány Ferenc 2006. március 2-án pedig arról értekezett, hogy Magyarországnak nem kell elfordulnia Oroszországtól, és sikernek tartotta, hogy rendezték a kapcsolatokat Ázsia egy sor országával és ebben kiemelkedő jelentőségűnek nevezte Kínát. Így fogalmazott: „Ez a tisztességes nemzeti politika. A nemzeti dölyfre, a nemzeti önzésre még sikeres politika soha nem épült, ez mutatja, hogy aki igazi sikeres, realista és racionális nemzeti politikát tud csinálni, az a magyar baloldal, az a Magyar Szocialista Párt.” A mostani nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy minderre már nem emlékszik.
A keleti nyitás politikája is hozzájárult azonban ahhoz, hogy a beruházások mértéke soha nem látott magasságba emelkedett az idei második negyedévben, amikor 2760 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon.
A borítóképen Gyurcsány Ferenc korábbi szocialista kormányfő a kínai nagy fal badalingi szakaszán. Fotó: MTI/Beliczay László
