Az idén húszmillió okoseszköz nem kap csipet

Véget érhet a távközlési csipek gyártóinak és beszerzőinek rémálma, igaz, csak jövőre érkezhet meg az igazi enyhülés a piacon. Addig, amíg beérnek a beruházások, a megrendelők fokozott készletezésére kell számítani. Néhány év múlva viszont harmincmilliárd eszköz működik majd a dolgok internetén.

Egyelőre tartós lehet a hiány az olcsó számítógépes apróságokból Fotó: REUTERS Forrás: Reuters

Már most látható, hogy nagyjából húszmillió csip nem érkezik meg az idén a dolgok internetére (Internet of Things, IoT) kapcsolódó eszközökhöz. Emiatt a piacon csak kilencszázalékos éves növekedésre számítanak az elemzők, holott ennél jóval nagyobbra is képes lenne. Eközben az árak továbbra is meredeken emelkednek – áll az IoT Analytics elemzésében, amelyet 13 gyártó tevékenysége alapján állított össze. A hátráltató tényezők ellenére 2021 és 2026 között mégis 26 százalékkal növekedhet az IoT-csipek piaca.

A tavaly elindult és iparágakon végiggyűrűző általános csiphiányon belül jelen kutatás kifejezetten arról a típusról szól, amelyet a mobiltávközléssel kommunikáló eszközökbe építenek. Ezek 2G, 3G, 4G, 5G, LTE vagy NB-IoT sávot használnak. A csip beágyazható közvetlenül az eszköz nyomtatott áramköri lapjába vagy az eszközbe helyezett IoT-modulba. A kutatásban a két szegmens közül a nagyobbikra összpontosítottak: az IoT-modulba ágyazott mobil IoT-csipekre.

Emlékezetes, a 2020-ban pandémiává erősödött koronavírus-járvány nemcsak a kínálatra, hanem a keresletre is erős hatással volt a nemzetközi csippiacon.

A nyersanyag beszerzésétől a gyártáson és a szállításon át az értékesítésig tulajdonképpen a teljes értéklánc bedőlt. Az év második felére a kereslet helyreállt, ennek nyomán viszont azóta is fennálló hiány alakult ki. Ez súlyosan érintette – az autó- és a mobiltelefon-gyártáson túl – az egyéb háztartási elektronikai készülékek előállítását is. Csak az IoT-eszközökhöz 33 millió csipet nem sikerült leszállítani 2020-ban.

Az idén már enyhül a helyzet, a több mint háromezer érintett vállalatnak csak 11 százaléka panaszkodott csiphiányra a második negyedév végén. A tavalyi adatok szerint a Qualcomm a szállítások 43 százalékos részesedésével piacvezető. Akash Palkhiwala pénzügyi igazgató szerint 2022-ben már úrrá lehetnek a helyzeten, de csak az év második felében érhetnek be a kapacitásbővítést célzó befektetések. Hasonlóan fogalmazott C. C. Wei, a Taiwan Semiconductors (TSMC) vezérigazgatója. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány és a geopolitikai bizonytalanságok miatt az ügyfeleik most hajlamosabbak a készletezésre, emiatt feszes maradhat 2021 második felében is az ellátás. Habár a csiphiányról szóló híradásokban gyakran említették a tajvani céget, az öt legnagyobb közé még nem sorolható, legalábbis az IoT-csipek szegmense terén. Itt a Qualcomm mellett a MediaTek, a HiSilicon, az Intel és az UNISOC gyártotta le az összes tavalyi megrendelés 93 százalékát. De míg a Qualcomm főként 4G/LTE-csipeket gyártott, majd átállt az 5G-s eszközök kiszolgálására, a másik négy cég főként a keskeny sávú NB-IoT-hoz állítja elő az alkatrészt.

Mindkét tecnhológiának megvan a maga létjogosultsága, és folyamatosan szorítják ki a 2G-t és a 3G-t. A 4G/LTE-csipekre viszont 2020-ra még 43 százalékkal nőtt az igény éves összehasonlításban, az idén pedig az összes IoT-csip fele már 5G-s lehet, és ezeknek jó részét az autóipar szippanthatja fel.
Becslések szerint 2025 végére már mintegy harmincmilliárd IoT-eszköz csatlakozik az internetre. Habár ennek csak kisebb részét teszi ki az 5G és az NB-IoT-szegmens, annak dinamikus növekedése mégis jelentős.

Távolabbról nézve pedig – vonta le a következtetést az elemzőcég a ma látható folyamatok alapján – a piac növekedése mellett a jelenlegi kihívások és a most hiányzó húszmillió csip néhány év múlva már csak egy apró „horpadás” lesz a grafikonokon, semmi több.

Gigacég a láthatáron
Az amerikai Western Digital Corporation (WDC) és a japán Kioxia Holdings élvonalbeli csipgyártók tervezett egyesüléséről számolt be a The Wall Street Journal, amely úgy tudja, hogy az ügylet értéke meghaladja a húszmilliárd dollárt. Az amerikai cég részvényekkel fizetne – idézte a gazdasági lapot a távirati iroda. A két cég közötti tárgyalások már hosszabb ideje tartanak, de az elmúlt hetekben felgyorsultak, és várhatóan szeptember közepén hivatalosan is bejelentik a megállapodást. Az egyesüléssel létrejövő új cég vezetője várhatóan a Western Digital jelenlegi vezérigazgatója, David Goeckeler lesz. A Kioxia, amely a Toshiba egykori leánycége volt, tavaly 16 milliárdos elsődleges részvénykibocsátásra készült, ami azonban elmaradt a járvány és a piaci bizonytalanság miatt. A Western Digital és a Kioxia tavaly együttesen 17 mil­liárd dollár értékben adott el csipeket, míg a listavezető Samsung értékesítése 18,6 milliárd dollárt tett ki. A NAND flashmemóriák piacán az idei első negyedévben a Kioxia piaci részesedése volt a második legnagyobb, 18,7 százalék, a WDC-é pedig a harmadik legnagyobb, 14,7 százalék. A listavezető Samsung piaci részesedése 33,5 százalékot tett ki. (MTI)

Borítókép: Reuters