Így áldozná fel a baloldal a jövőt

– A jelenlegi kormánynak a családpolitika nemzetstratégiai kérdés – mondta a Magyar Nemzetnek Szakáli István Loránd. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza jelezte, akik Euró­pai Egyesült Államokban és a nemzeti, kulturális és keresztény identitásától megfosztott, massza jellegű társadalomban gondolkodnak, azoknak nem prioritás, hogy Magyarországon milyen lesz a lakosság etnikai összetétele, milyen formában őrizzük meg a magyarságunkat és kulturális örökségünket.

2021.05.19. Budapest Szakáli István Loránd Gazdaságpolitikai és Gazdaságstratégiai Kutatóműhely vezetője Magyar Nemzet Éberling András Fotó: Andras Eberling

A Fidesz és a KDNP megkezdte az aláírásgyűjtést a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! elnevezésű petíciójához. A kormánypártok ezzel kívánják felhívni a figyelmet arra, hogy egy esetleges kormányváltás után a 2010 előtti világ térne vissza. Ebben az esetben búcsút kellene venni az Orbán-kabinet egyik legnépszerűbb támogatási rendszerétől, amelyet a családok megerősítésének szenteltek.

– A jelenlegi kormánynak a családpolitika nemzetstratégiai kérdés. Orbán Viktor miniszterelnök a minap nyomatékosította a szlovéniai Bledben, hogy az egész Európát és azon belül Magyarországot sújtó demográfiai kihívásokra az egyetlen elfogadható válasz a családok támogatása, azaz segíteni kell abban, hogy minél több gyermek szülessen – mondta a Magyar Nemzetnek Szakáli István Loránd. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza jelezte: ez európai szinten megosztó kérdés, mert Nyugat-Európa több vezető politikusa másban, például a migráció­ban látja a megoldást. A magyar kormány többször világossá tette, hogy ezt nem tartja elfogadhatónak. 

Éppen ezért a családok támogatása, a gyermekvállalás ösztönzése 2010 óta a kormány legfontosabb célkitűzése, amelyet gazdaságpolitikai eszközökkel is erősít.

– Még felsorolni sem könnyű az intézkedések sorát. Kutatások bizonyítják, hogy a magyar fiatalok előzetesen több gyermeket terveznek, mint amennyi végül megszületik, ezért arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a vágyott gyermekek világra jöhessenek. Ennek egyik akadálya lehet a rossz anyagi helyzet, tehát ezt el kell hárítani. Ezért segít a kormány a bőkezű családi adókedvezménnyel, a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok), beleértve a falusi csok lehetőségét, valamint a kedvezményes hiteleket, amelyek akár lakásfelújításra is igénybe vehetők. Megemlíthető még a nagycsaládosok autóvásárlását segítő hozzájárulás, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák adómentessége, a babaváró támogatás vagy a jövő év elején esedékes, bizonyos feltételekhez kötött (legalább 5,5 százalékos GDP-növekedés), gyermeket nevelő családoknak visszajáró befizetett szja is – sorolta a szakértő. Ez utóbbi esetében azt is érdemes megemlíteni, hogy ez elsősorban nem a nagycsaládosoknak, hanem az egy vagy két gyereket nevelő családoknak segítség, akik év közben kisebb mértékű családi adókedvezményt vehetnek igénybe.

Szakáli István Loránd hangsúlyozta, hogy a magyar családtámogatási rendszer európai összevetésben is kiemelkedő, benne van az első öt között, GDP-arányosan ehhez hasonló segítséget például Lengyelországban biztosítanak.

A baloldal eddig nyilvánosságot látott programjaiból azt látni, hogy ha nyíltan nem is beszélnek a családtámogatási rendszer megszüntetéséről, de azt mindenképpen jelentősen átalakítanák, akár meg is szüntetnék. A Demokratikus Koalíció például a jelenlegi segítségek igénybevételének lehetőségét fokozatosan kivezetné az átlagbér kétszerese fölötti kereseteknél.

– Csak következtetni tudunk arra, hogy a baloldal mit változtatna, de úgy tűnik, hogy különbséget tennének családok és családok között. A magasabb jövedelműek elbúcsúzhatnának a jelenlegi támogatásoktól. Igen ám, de a mostani rendszer arra épül, hogy a kedvezményeket munkához köti, tehát nem segélyezésre épül a modell. Ebben filozófiai különbség van. Az Orbán-kormány azt vallja, hogy a családok segítése mellett a munkaalapú társadalom megteremtése is fontos. Akik dolgoznak, azok  járulnak hozzá az adóforintjaikon keresztül a társadalom jólétéhez, és akik gyermeket vállalnak, cserébe nagyobb támogatást kapnak – magyarázta a szakértő. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza szerint, ha a kedvezményeket nem kötnénk munkavégzéshez, akkor a segélyalapú társadalom irányába lépnénk vissza.

– A jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának világos jövőképe van, tudja, hogy milyen Magyarországot kíván látni húsz-harminc év múlva.

Visszautalnék Orbán Viktor minapi beszédére, amelyben azt mondta: a kormánynak fontos, hogy felkészítse a nemzetet az előtte álló kihívásokra. Ez az én értelmezésemben azt jelenti, hogy segíteni kell a magyar társadalmat abban, hogy az jelenlegi formájában, jelenlegi kulturális és nemzeti keretei között fejlődhessen – mondta Szakáli István Loránd. A szakértő hozzátette: érdemes óvatosan és fenntartásokkal kezelni azokat az ígéreteket, miszerint a baloldal is fontosnak tartja a családok támogatását.

– Láttuk 2010 előtt, hogy ez a politikai erő miként áll ehhez a kérdéshez, ha hatalomra kerül. Emlékezzünk vissza, hogy 2002 után a balliberális kormányok fokozatosan leépítették a családi adókedvezményeket. Az egy- és kétgyermekes szülők esetében minden hozzájárulást elvettek, a háromgyermekes szülők esetében pedig teljesen leépítették az adókedvezmény mértékét. Ne feledjük azt sem, hogy megszüntették a kedvezményes otthonteremtési támogatást. Közvetett módon így tereltek sokakat a devizahitelek csapdájába. Ezért láttuk 2008–2009-ben, hogy rengeteg család került kilátástalan helyzetbe, ami nagyon sok fiatalnak elvette a kedvét a gyermekvállalástól – emlékeztetett a szakértő. 

A közgazdász szólt arról is, hogy a balliberális vezetés a gyed és a gyes időtartamát háromról két évre csökkentette, és mérsékelte a családi pótlék igénybevételének korhatárát is.

– Ezért kell hangsúlyozni, hogy az ígéretek ellenére érdemes óvatosnak lenni. Ennek a politikai erőnek a jövőképe eltér a keresztény és konzervatív világnézettől. Akik Európai Egyesült Államokban és annak megfelelő nemzeti, kulturális és keresztény identitásától megfosztott „massza jellegű társadalomban” gondolkodnak, azoknak nem prioritás, hogy Magyarországon milyen lesz a lakosság etnikai összetétele, milyen formában őrizzük meg a magyarságunkat és kulturális örökségünket – fogalmazott Szakáli István Loránd.

(A borítóképen Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza látható. Fotó: Éberling András)