A szentesi zöldpaprika a magyar agrárium megőrzendő kuriózuma. A régió pedig stratégiai zöldségtermesztő terület, ahol az elmúlt években jelentős fejlesztések teremtették meg a jövedelmezőbb gazdálkodást, garantálva a paprikatermesztéssel foglalkozók jövőjét – hangsúlyozta pénteken Farkas Sándor Szentesen, a X. Magyar paprika napja című szakmai rendezvényen.
Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, Magyarországon 2020-ban mintegy 83 ezer hektáron folyt zöldségtermesztés, ami 2010-hez képest 22,7 százalékos növekedést jelent.
Emellett a hajtatott zöldségfélék területe az ezredfordulóhoz képest több mint negyven százalékkal csökkent úgy, hogy – az uborkát és a fejeskáposztát kivéve – nem követte a termésmennyiség visszaesése.
A technológia fejlődése révén ma már a korábbinál harminc-hatvan százalékkal kisebb termőfelület is elegendő változatlan mennyiség termesztéséhez. Jelenleg ötezer család foglalkozik paprikatermesztéssel idehaza. A vidékfejlesztési pályázatok révén megvalósuló üvegházépítések miatt a mostaninál is meghatározóbb lesz az üvegházi hajtatott paprikatermesztés.
Farkas Sándor kiemelte: a szentesi zöldpaprika külföldön is sokfelé elismert. A térségben a legfontosabb növény a paprika, amellyel üvegházban 65 hektáron, fólia alatt körülbelül háromszáz hektáron foglalkoznak.
Szentes környékén az elmúlt öt-tíz évben fontos fejlesztések voltak: új üvegházak, fóliablokkok épültek, jelentős lett a biológiai növényvédelem, folyamatosan növekszik a talaj nélküli termesztés aránya, és egyre jobban terjed a korszerű klíma, öntözés és tápanyagvezérléses gazdálkodás. A fejlesztési lehetőségek a jövőben is elérhetők: összesen mintegy 128 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség érhető el a kertészeti ágazatnak.
Borítókép: MTI/Rosta Tibor
