A 2006-os választások előtt Gyurcsány Ferenc adócsökkentésekkel tarkított szép gazdasági jövőt ígért az országnak. Miután elnyerte a hatalmat, először zárt körben vallott színt, ez volt a őszödi beszéd, amely pontosan tizenöt évvel ezelőtt szivárgott ki. Ennek kapcsán tanulságos visszaidézni, hogy a 2006 júniusában ismertetett megszorító intézkedésekhez (az energiaárak emelése, az ígért adócsökkentés elhalasztása, új közterhek bevezetése és az elvonások mértékének emelése) mit szóltak a gazdasági érdekképviseletek.
Levél Sólyom Lászlónak
Három szakszervezet (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) 2006 júliusában levelet írt a köztársasági elnöknek. Arra kérték Sólyom Lászlót, hogy ne írja alá az Új egyensúly program törvényeit. A szervezetek jelezték: az Országgyűlésben elfogadott javaslatok a munkavállalók és a nyugdíjasok millióit érintik hátrányosan, és súlyosan veszélyeztetik a magyar gazdaság versenyképességét, valamint a közigazgatás működőképességét. Így például arra hívták fel a figyelmet, hogy jelentős érdeksérelmet és megélhetési nehézséget okoz – különösen az alacsony jövedelmű munkavállalóknak – a forgalmi adó jelentős mértékű emelése.
Ugyanabban a hónapban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul az adóintézkedések miatt.
A szervezet közleményben azt üzente a kormánynak, hogy a megszorítások nem lehetnek öncélúak, az intézkedéseknek elő kellene mozdítaniuk a pénzügyi egyensúly javulását. Ehhez képest a Gyurcsány-csomag olyan lépéseket tartalmaz, amelyek rontják a vállalkozói szféra versenyképességét, és nem felelnek meg az említett elvárásnak – írta a kamara. Az MKIK azt is közölte, hogy az elfogadott jogszabályoknak gyakorlatilag egyetlen céljuk van: a költségvetési bevételek növelése. Ez pedig önálló célként elfogadhatatlan a vállalkozóknak. A kamara jelezte: „Figyelembe véve a foglalkoztatottak egészségbiztosítási járulékának emelkedését és a járulékalap megduplázását, a nettó munkajövedelem arányának további visszaesése legalább 2,5-3 százalékpontos lehet. Ez felzárkózás helyett a szomszédos, velünk versengő országokkal szembeni lemaradáshoz vezet.”
Pofon a versenyképességnek
Megszólalt a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) is. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az Új egyensúly program növeli a vállalatok költségeit és csökkenti Magyarország nemzetközi versenyképességet a beruházási helyszínek között. A közleményükben megjegyezték, hogy a gazdasági szereplők közül kiemelten azokat sújtják a változások, amelyek a magyar piacra termelik áruikat. A kis- és középvállalatok, valamint a behozatalorientált cégek lesznek a vesztesek – írták. Mindezek mellett kiemelték, hogy az energiaárak emelkedése és a magasabb adók csökkentik a háztartások jövedelmét, ami legkésőbb a következő bértárgyalásoknál kihat a vállalatokra is. A DUIHK aggodalma szerint az intézkedéseket végeredményben a magyarországi gazdasági környezet nemzetközi versenyképessége fogja megszenvedni. A kamara hozzátette: Magyarországnak felelősségteljes, követhető, hosszú távra irányuló gazdaságpolitikára van szüksége.
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy csak átmenetileg javítják a költségvetés helyzetét a kormány intézkedései, amelyeket a várható versenyképesség romlása miatt másfél-két év múlva nem lehet már visszavonni. A szövetség közleménye így fogalmazott: „Félő, hogy az intézkedések nyomán lassuló gazdasági növekedés egy negatív spirálba viszi a gazdaságot, ami másfél-két év múlva nem teszi lehetővé a gazdaság dinamizálását.” Kifogásolták, hogy a csomag számos eleme valójában az egyensúlyjavuláshoz szükséges változások ellen hat. Az élő munka költségeinek növekedésével járó intézkedések ugyanis rontják a vállalkozások versenyképességét, kedvezőtlen hatást gyakorolnak a foglalkoztatottságra, erősítik a szürke- és a feketefoglalkoztatást.
Az MGYOSZ közölte azt is, hogy az adórendszer tervezett változtatásai tovább bonyolítják a rendszert, nőnek a vállalkozások és az állami szervek adminisztrációs költségei.
Dicstelen vég
Azóta tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya nem tudta kezelni a problémákat a megszorításokkal. Olyannyira nem, hogy a 2008-as globális pénzügyi válsággal egy nagyon gyenge lábakon álló ország nézett szembe. A csődtől a Nemzetközi Valutaalap mentette meg hazánkat, majd Gyurcsány megbukott, és átadta a stafétabotot volt miniszterének, Bajnai Gordonnak, aki újabb megszorításokat zúdított a lakosság és a cégek nyakába. Így ért véget 2010-ben a balliberális oldal országpusztító, dicstelen kormányzása.
Borítókép: A szakszervezetek több ezer fős tüntetéssel tiltakoztak a dolgozók megsarcolása ellen 2006-ban. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
