A 2006-os választások előtt Gyurcsány Ferenc adócsökkentésekkel tarkított szép gazdasági jövőt ígért az országnak. Miután elnyerte a hatalmat, először zárt körben vallott színt, ez volt a őszödi beszéd, amely pontosan tizenöt évvel ezelőtt szivárgott ki. Ennek kapcsán tanulságos visszaidézni, hogy a 2006 júniusában ismertetett megszorító intézkedésekhez (az energiaárak emelése, az ígért adócsökkentés elhalasztása, új közterhek bevezetése és az elvonások mértékének emelése) mit szóltak a gazdasági érdekképviseletek.
Levél Sólyom Lászlónak
Három szakszervezet (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) 2006 júliusában levelet írt a köztársasági elnöknek. Arra kérték Sólyom Lászlót, hogy ne írja alá az Új egyensúly program törvényeit. A szervezetek jelezték: az Országgyűlésben elfogadott javaslatok a munkavállalók és a nyugdíjasok millióit érintik hátrányosan, és súlyosan veszélyeztetik a magyar gazdaság versenyképességét, valamint a közigazgatás működőképességét. Így például arra hívták fel a figyelmet, hogy jelentős érdeksérelmet és megélhetési nehézséget okoz – különösen az alacsony jövedelmű munkavállalóknak – a forgalmi adó jelentős mértékű emelése.
Ugyanabban a hónapban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul az adóintézkedések miatt.
A szervezet közleményben azt üzente a kormánynak, hogy a megszorítások nem lehetnek öncélúak, az intézkedéseknek elő kellene mozdítaniuk a pénzügyi egyensúly javulását. Ehhez képest a Gyurcsány-csomag olyan lépéseket tartalmaz, amelyek rontják a vállalkozói szféra versenyképességét, és nem felelnek meg az említett elvárásnak – írta a kamara. Az MKIK azt is közölte, hogy az elfogadott jogszabályoknak gyakorlatilag egyetlen céljuk van: a költségvetési bevételek növelése. Ez pedig önálló célként elfogadhatatlan a vállalkozóknak. A kamara jelezte: „Figyelembe véve a foglalkoztatottak egészségbiztosítási járulékának emelkedését és a járulékalap megduplázását, a nettó munkajövedelem arányának további visszaesése legalább 2,5-3 százalékpontos lehet. Ez felzárkózás helyett a szomszédos, velünk versengő országokkal szembeni lemaradáshoz vezet.”