Megszorítás követte a hazudozást

Az őszödi beszéd kiszivárgásának 15. évfordulóján visszaidézzük, hogy mit szóltak a gazdasági érdekképviseletek a 2006-os Gyurcsány-csomaghoz. A megszorítások miatt a szakszervezetek a köztársasági elnökhöz, míg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Alkotmánybírósághoz fordult. Azoknak lett igazuk, akik azt mondták: a megszorítások kárt okoznak, és rontják az ország helyzetét.

Budapest, 2006. július 8. Résztvevők a hat országos szakszervezet által szervezett demonstráción, a Képviselői Irodaháznál, a kormány nyilvánosságra hozott, de az Országgyűlés által még el nem fogadott Új egyensúly program megszorító intézkedései ellen. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Pofon  a versenyképességnek
Megszólalt a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) is. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az Új egyensúly program növeli a vállalatok költségeit és csökkenti Magyarország nemzetközi versenyképességet a beruházási helyszínek között. A közleményükben megjegyezték, hogy a gazdasági szereplők közül kiemelten azokat sújtják a változások, amelyek a magyar piacra termelik áruikat. A kis- és középvállalatok, valamint a behozatalorientált cégek lesznek a vesztesek – írták. Mindezek mellett kiemelték, hogy az energiaárak emelkedése és a magasabb adók csökkentik a háztartások jövedelmét, ami legkésőbb a következő bértárgyalásoknál kihat a vállalatokra is. A DUIHK aggodalma szerint az intézkedéseket végeredményben a magyarországi gazdasági környezet nemzetközi versenyképessége fogja megszenvedni. A kamara hozzátette: Magyarországnak felelősségteljes, követhető, hosszú távra irányuló gazdaságpolitikára van szüksége.
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy csak átmenetileg javítják a költségvetés helyzetét a kormány intézkedései, amelyeket a várható versenyképesség romlása miatt másfél-két év múlva nem lehet már visszavonni. A szövetség közleménye így fogalmazott: „Félő, hogy az intézkedések nyomán lassuló gazdasági növekedés egy negatív spirálba viszi a gazdaságot, ami másfél-két év múlva nem teszi lehetővé a gazdaság dinamizálását.” Kifogásolták, hogy a csomag számos eleme valójában az egyensúlyjavuláshoz szükséges változások ellen hat. Az élő munka költségeinek növekedésével járó intézkedések ugyanis rontják a vállalkozások versenyképességét, kedvezőtlen hatást gyakorolnak a foglalkoztatottságra, erősítik a szürke- és a feketefoglalkoztatást. 

Az MGYOSZ közölte azt is, hogy az adórendszer tervezett változtatásai tovább bonyolítják a rendszert, nőnek a vállalkozások és az állami szervek adminisztrációs költségei.

Dicstelen vég
Azóta tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya nem tudta kezelni a problémákat a megszorításokkal. Olyannyira nem, hogy a 2008-as globális pénzügyi válsággal egy nagyon gyenge lábakon álló ország nézett szembe. A csődtől a Nemzetközi Valutaalap mentette meg hazánkat, majd Gyurcsány megbukott, és átadta a stafétabotot volt miniszterének, Bajnai Gordonnak, aki újabb megszorításokat zúdított a lakosság és a cégek nyakába. Így ért véget 2010-ben a balliberális oldal országpusztító, dicstelen kormányzása.

Borítókép: A szakszervezetek több ezer fős tüntetéssel tiltakoztak a dolgozók megsarcolása ellen 2006-ban. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt