Tényleges annak a veszélye, hogy a téli hónapokra tovább növekedjen az energiahordozók ára, állapították meg azon az augusztus végi válságtanácskozáson, amelyet Florin Cîțu román miniszterelnök hívott össze az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE), a Transelectrica állami energiavállalat, az OPCOM villamosenergia-tőzsde, valamint a versenytanács képviselőinek részvételével. Mindezt azt követően, hogy immár egyetlen
fórum sem vitatja:
az energiahordozók drasztikus drágulása miatt rövidesen alacsony jövedelmű lakosok milliói kerülhetnek nehéz helyzetbe.
A bukaresti kormány kétféle intézkedéssel igyekszik a nehéz tél elé néző háztartások segítségére sietni: egyrészt törvényben készül meghatározni a sérülékeny fogyasztó fogalmát, ugyanakkor a kategória védelméről szóló jogszabály alapján az állam be kíván segíteni az ily módon azonosított alacsony és közepes jövedelmű polgárok energiaszámláinak kifizetésébe is.
A Cîțu-kabinet idén tavasszal már jóváhagyta a sérülékeny fogyasztók védelméről szóló törvényt, amit a szenátus meg is szavazott, az ügy pillanatnyilag a döntéshozó kamarának számító képviselőház előtt van. Eredetileg csak 2022 szeptemberétől alkalmazták volna a jogszabályt, félő azonban, hogy a drasztikus áremelkedés miatt az már túl késő lenne.
Romániában nagyon nehéz megoldást találni az energiadrágulás kompenzálására – akárcsak a kelet-közép-európai országok többségében –, ma mindenesetre nem nagyon akad, aki képes lenne előre látni, hol és mikor állapodnak meg az energiaárak. A villamos energia egy hónappal ezelőtt jegyzett 150 lejes (10 700 forint) megawattóránkénti ára is nagyon magasnak tűnt, a jelenlegi 250 lej (17850 forint) esetében pedig már csak a remény marad, hogy nem lesz feljebb. De a földgáz esetében sem sokkal biztatóbbak a perspektívák: míg tavaly 50–60 lejért (3500-4000 forint) lehetett szerződni, a legalacsonyabb ár pillanatnyilag 160 lej (11 500 forint) megawattóránként. Romániában négy és fél millió olyan háztartás van, ahol az éves fogyasztás nem éri el az ezer kWh-t, mert sok helyen nincs vezetékes gáz.
Hiányzik a saját termelésű földgáz
Az energiapiaci történések alakulása több tényező függvénye. A Krónika című napilapnak nyilatkozó Nagy-Bege Zoltán ANRE-alelnök szerint sok minden függ attól, hogy az Európai Unió tesz-e valamit a dráguláshullám megállítása érdekében, oly módon alkalmazva klímapolitikáját, hogy az rövid távon csökkentse az áremelkedés hatását. – Közép- és hosszú távon a beruházások jelentik a kiutat, azokat kell segíteni, akik új termelő kapacitásokba szeretnének befektetni. Kulcsfontosságú lesz a fekete-tengeri földgáz kitermelése is, Románia ugyanis csak így lesz képes csökkenteni az orosz gáztól való függőségét – mondta az alelnök. Szerinte az Európai Bizottság által közzétett Fit for 55 nevű klímacsomag – amelynek lényege, hogy az uniós országok 2050-ig elérjék a karbonsemlegességet, ehhez viszont 2030-ig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást – nagy terhet ró az egyik legnagyobb szennyező energetikai iparra.
Mindezt leginkább Kelet-Közép-Európa országai szenvedik meg, ahol még mindig a szén- és földgáztermelésre alapoznak, miközben az átállásra való felkészülést már több mint tíz éve elkezdő nyugat-európai államok jóval előrébb tartanak a megújulóenergia-termelés, illetve a régi, szennyező erőművek leállítása terén.
A drágulási hullám az év elején kezdődött, januárban átlagosan 18 százalékkal emelkedett az elektromos áram lakossági ára. A statisztikai hivatal adatai szerint júliusban a villamos energia 24,65, míg a földgáz 20,5 százalékkal drágult 2020 júniusához képest, és hasonló arányú emelkedést regisztráltak 2020 decemberéhez képest is.
Az energiahordozók meredek drágulásával magyarázzák a várakozásokat jóval meghaladó inflációt is: júliusban évi ötszázalékos pénzgyengülést mértek a júniusi 3,9 után, az év végére pedig a központi bank szerint 5,6 százalék körüli lehet az infláció.
A romániai energiapiac teljes liberalizálása után nem sok esély van az árak szabályozásának ismételt bevezetésére. Egyrészt mert a politikum aligha vállalja fel az Európai Bizottság beleegyezéséért való birkózást, főleg, hogy Brüsszel bírságokat is kilátásba helyezve sürgette az így is nagy csúszással életbe léptetett liberalizálást. Az esetleges árszabályozás rövid távon talán megoldást jelenthetne, hosszabb távon azonban többet ártana.
Beruházásokra várva
Közép- és hosszú távon a tisztább energiát termelő beruházások jelentenének megoldást, tartják a szakemberek, addig viszont az ország kénytelen lesz megvásárolni az egyre dráguló szén-dioxid-kvótákat, amelyek árát ugyancsak a fogyasztó fizeti ki. Az említett vésztanácskozáson a román kormányfő arra kérte az illetékeseket, vizsgálják meg, vannak-e olyan cégek – akár államiak –, amelyek visszaélnek a helyzettel, és mesterségesen emelik az árakat. – Ha ez bebizonyosodik, készen állunk a legszigorúbb intézkedésekre – jelentette ki Cîțu. Jelezte:
azért hívta oda a fogyasztóvédelem képviselőjét is, mivel nem szeretné, ha kiderülne, hogy a számlák növekedésének egy része az állami tulajdonú vállalatok hatékonysági hiányosságainak tulajdonítható.
Az állami vállalatok év elején bejelentett reformja is a hatékonyság növelését célozza. Ennek nyomán az ANRE és a Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzéseket jelentett be azoknál a földgázszolgáltatóknál, amelyek korábban egyéves szerződést kötöttek a fogyasztókkal rögzített áron nyújtandó szolgáltatásokról, most viszont a tarifák növeléséről értesítik őket.
Borítókép: Bloomberg via Getty Images/Tudor Vintilou
