A szénalapú energiatermelés korábbi kivezetésére kellene felkészülnie Csehországnak, és helyette ideje volna alacsony karbonintenzitású forrásokat alkalmaznia, valamint eközben lépéseket kellene tennie azért, hogy a széntermelő régiók gazdaságát és társadalmát ne érintse hátrányosan az átmenet.
Mindezt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) fogalmazta meg a napokban közzétett országriportjában. Ahogyan a tanácsokból is kitűnik, Csehország helyzete egyáltalán nem rózsás a szénkorszakból való kilábalás terén.
Nem árnyalja a képet az sem, hogy jelenleg az ország áramtermelésének csaknem a felét, a háztartási fűtésnek pedig a negyedét széntüzeléssel biztosítja, a jelenlegi szabályozás pedig jóval 2030 után is fontos szerepet szán a fosszilis energiahordozónak.
Az energiaügynökség a jelentésben a még el nem fogadott Fit for 55 klímacsomagban foglalt szigorításokban és karbonadóban látja Csehország szénre támaszkodásának a csökkenését, de számba kell venni a karbonkvóta mind magasabb árát is. Ezek miatt egyre kevésbé versenyképes a szén, igaz, ez nagyban függ a tüzelőanyag beszerzési árától is, márpedig az országban továbbra is jelentős a szénbányászat, ergo nemigen kényszerül importra (tavaly alig négyezer tonnát szerzett be külföldről).
A helyi forrás kényelme persze nagyban nehezíti a szén kivezetését, mégis szükséges a gazdaságot leválasztani erről az energiahordozóról
– jelentette ki az ügynökség, hozzátéve, hogy az európai uniós források ebben segíthetnek. Előbb azonban fel kell mérni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelés minden formájának a gazdasági potenciálját, és ütemterveket kell kidolgozni a legígéretesebb lehetőségek kiaknázására. Ezenkívül módosítani kell a jogi és szabályozási keretet, hogy megkönnyítsék az új üzleti modellek megjelenését. Ezek a mondatok arra utalnak, hogy a legtöbb uniós országhoz képest
Csehország igencsak elmaradt az energiaátmenet terén, mintha egyáltalán nem foglalkozott volna azzal a témával, amelyik az elmúlt évtizedekben egyre meghatározóbbá vált Európában.
A jelentés egy Magyarországon már élő szabályozási lehetőséget is a prágai vezetés figyelmébe ajánl, mégpedig a lokális energiaközösségek létrehozását. Ezek olyan társulások, amelyekben a megújuló energiát termelő lakossági és kisebb önkormányzati és egyéb fogyasztók egyetlen piaci szereplőként vannak jelen és kereskednek a villamos energiával. Hazánkban már bevett gyakorlat az a javaslat is, amely szerint a karbonkvótából származó bevételeknek érdemes legalább egy részéből a gazdaságilag rosszabb helyzetben lévő háztartásokat segíteni (nálunk annak idején például az Otthon melege programot finanszírozta részben ezekből a bevételekből a kormány, de az azóta kiírt programokat is).
– Arra biztatom a cseh kormányt, hogy kezdjen neki a különböző alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások alkalmazásának, ezek segíthetnek abban, hogy biztonságos módon áttérjen a tisztább energiarendszerre és energiát adjon gazdaságának évtizedekre – sürgetett Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója, aki ez ügyben Karel Havlíčekkel, a Cseh Köztársaság ipari és kereskedelmi miniszterével is egyeztetett.
Legutóbb 2016-ban készített országjelentést az IEA Csehországról. Azóta sokat javult az energiahatékonysága a kormányzati programok eredményeként, különösen az építőiparban és az iparban. Az IEA jelentése pozitívan értékelte, hogy egyszerűsödött az adminisztráció a lakossági szektor energiahatékonyságának a finanszírozása terén. További pozitívum, hogy 2009 és 2019 között 14 százalékkal csökkent a szénfogyasztásból származó karbonkibocsátás, ezen belül a gazdaság 15 százalékkal, a villamosenergia- és hőtermelés 22 százalékkal jobb számokat mutat, azonban még mindig jóval az EU-s átlag felettieket.
Hamis állítások a magyar baloldaltól
„Politikai hisztériakeltés helyett valódi zöldpolitikát! Schmuck Erzsébet képviselő asszony és »koalíciós társai« most éppen hazánk klímavédelmi törekvéseit támadják” – írta kedd reggeli Facebook-posztjában Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Mint kifejtette: a baloldal hamisan azt állítja, hogy a klímavédelem ügyében a kormány „csak akkor fog cselekedni, ha ezt mi, állampolgárok kikényszerítjük”. Az államtitkár ezt követően felsorolt néhányat azon tények közül, amelyek igazolják a kormány klímavédelmi politikáját. A klímasemlegesség elérése teljes és alapvető gazdasági átalakulást, átfogó stratégiai és szakpolitikai tervezést, valamint komoly anyagi forrásokat igényel. A kormány a tiszta gazdasági fejlődésre való átállás érdekében már több jelentős lépést tett, és a további lépések kapcsán kiérlelt stratégiája van. Ezt az – elfogultsággal egyáltalán nem vádolható – nemzetközi pénzpiaci szereplők is elismerik: a legutóbbi zöldállamkötvény-kibocsátáson hétszeres volt a túljegyzés. Példaként említette: a novemberben induló kétszázmilliárd forintos lakossági napelemes pályázatot, a 2025-ig beszerzendő 1100 elektromos buszt, amiből negyven már rója az utakat, valamint a Tisztítsuk meg az országot! program keretében összegyűjtött harmincezer tonna illegális hulladékot.
Borítókép: Szénbánya a csehországi Most közelében Fotó: Vladimir Weiss/Bloomberg via Getty Images
