Ismét vizsgálatot indíthat a Google ellen az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága, mivel a gyanú szerint a Google Assistant szolgáltatással a cég korlátozza a versenyt – írja a Reuters hírügynökség az MLexre hivatkozva.
A szoftver alapértelmezettként kap helyet minden androidos készüléken, és a felvetés szerint meg is akadályozza más asszisztens telepítését. A bizottság arra utaló jeleket talált, hogy
a Google szerződéssel kényszeríti az okostelefont gyártó partnereit arra, hogy kizárólagosságot biztosítsanak az általuk fejlesztett asszisztensi szolgáltatásnak.
Ha ez bebizonyosodik, a cég globális pénzügyi forgalmának akár tíz százalékát (18 milliárd dollárt, mintegy 6300 milliárd forintot) is kiszabhatja büntetésként a főigazgatóság. Az előző évtizedben már három ügyben összesen nyolcmilliárd eurónyi (2800 milliárd forint) büntetéssel sújtotta a testület az Alphabet leányvállalatát.
A bizottság még júniusban közölte, hogy az internethez csatlakoztatott eszközöket érintő ágazati felmérése keltett benne aggodalmat. A gyártókhoz intézett kérdésekre kapott válaszokból kiderült, szó lehet a szolgáltatás telepítésének kényszerűségéről. Most továbbvinné a testület az ügyet, arra keresve a választ,
- hogy milyen háttéralkuk és megegyezések mentén telepítik a gyártók az alkalmazást,
- ez tényleg kizárólagosságot jelent-e a Google szoftverének,
- és ha igen, az milyen versenytorzító hatással jár.
A bizottság arra is kíváncsi, hogy a telefonok tulajdonosai használhatnak-e egyszerre két vagy több asszisztensi applikációt. A zárójelentést 2022 első felében teszi közzé a testület, amely után újabb vizsgálatot indíthat.
Európában a legkedveltebb asszisztens az Amazon Alexája, az Apple Sirije és a Google Assistantje, az előrejelzések szerint pedig a 2020-as 4,2 milliárdról 2024-ig a duplájára nő az ilyesfajta szolgáltatást használók száma. A dinamikus növekedés miatt tehát nem véletlen, hogy a terület felkeltette a bizottság figyelmét.
Emellett szembeötlő az is, mennyi felhasználói adatot kezelnek ezek a programok, vagyis nem meglepő, hogy a versenyjogi szabályozók és az amerikai techóriások közti, évek óta tartó háborúnak ez az új frontja.
– A Google jól tenné, ha a partnereivel együtt felülvizsgálná az üzleti gyakorlatát, mivel a bizottság, amely még mindig vágyik a digitális piacokról szóló törvényre, elveszítheti türelmét – idézte a Reuters Andrea Pomanát, a terület jogi szakértőjét.
A Google a hírekre közleményében reagált. Egyrészt jelezte, hogy álláspontja szerint az Android biztosítja a lehetőségek legszélesebb palettáját a többi mobilos operációs rendszerhez képest. Másfelől pedig úgy fogalmazott: a gyártók választhatnak, melyik asszisztenst telepítik, csakúgy, mint a felhasználók.
Az említett három korábbi bírság közül a legutóbbi, egyúttal a legnagyobb 2018-ban sújtotta a vállalatot, amikor 4,34 milliárd eurót kellett fizetnie. Akkor bebizonyosodott: a Google az androidos gyártóknak kötelezővé tette, hogy a készülékekre a Google keresőjét telepítsék és azt alapértelmezettként állítsák be.
Borítókép: Arnd Wiegmann
