időjárás 16°C Orbán 2022. május 25.
logo

Az élelmiszer teheti próbára a transzatlanti kapcsolatokat

Nagy Kristóf
2021.10.10. 06:49 2021.10.10. 13:57
Az élelmiszer teheti próbára a transzatlanti kapcsolatokat

Egyre nagyobb feszültséghez vezethet az Európai Unió és az Egyesült Államok között az élelmiszer-előállítás jövőjéről szóló vita. Az EU tovább szigorítaná az előállításra vonatkozó szabályokat, és ezek betartását megkövetelné a nemzetközi kereskedelmi partnerektől is. Ez ugyanakkor súlyos érdekellentéthez vezet az Egyesült Államokkal. Washington pedig úgy látja, a túlzott fenntartható­sági célok veszélyeztetik a világ élelmiszer-ellátását.

Nem csak az európai gazdatársadalomnál verte ki a biztosítékot Brüsszel a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek létrehozására alkotott, 2030-ig szóló tervezetével. A Farm to fork stratégia a tengerentúlról is egyre komolyabb bírálatokat kap. Ez nem véletlen, mivel a magas hozzáadott értékű előállítást tűzte ki célul. A Farm to fork stratégia korlátozná a növényvédő szerek, a műtrágya és az antibiotikum felhasználását.

Követné a világ az Európa példáját?

Brüsszel stratégiája összességében óriá­si versenyhátrányt okozna az európai termelőknek, mivel jelentősen megdrágítja az előállítást. A dráguló élelmiszer a lakosságnak is érdemi tehernövekedéssel járna. Az európai agrárium fenntarthatóvá tételével járó összeomlás ugyanakkor elkerülhető, de  csak súlyos globális érdekellentétek árán.

Az EU tagállamainak többsége – köztük Magyarország is – csak abban az esetben támogatja a költséges európai bizottsági terveket, ha az unió az élelmiszer-kereskedelem feltételéül szabja a partnerországoknak a szigorú szabályok betartását az ideérkező importtermékeknél. 

Ez röviden azt jelenti, csak akkor érkezhetne a kontinensre élelmiszer harmadik országból, ha annak előállítása megfelel az európai előírásoknak. Ez ugyanakkor óriási érdekellentéthez vezet, többek között az Egyesült Államokkal.

Emmanuel Macron francia államfő régóta hangoztatja az európai mezőgazdaság piacvédelméhez elengedhetetlen kereskedelmi korlátozást, amely Francia­ország nyomásgyakorlásának hatására a jövőre esedékes francia elnökség alatt kézzelfogható közelségbe kerülhet.

Nyugtalanság a tengerentúlon

Egyre többször ad hangot komoly aggodalmának az Egyesült Államok. A tengerentúlról jelentős bírálatok érik a Farm to fork stratégiát. Washington szerint a globális élelmiszer-termelés 11 százalékkal csökkenne az európai tervek megvalósulása esetén, míg az árak 89 százalékkal emelkednének. 

Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter a közelmúltban világossá tette, hogy a túlzónak tartott európai fenntarthatósági szempontok nem erőltethetők rá a világ más országaira.

Úgy fogalmazott, a világnak táplálkoznia kell, és fenntartható módon kell táplálkoznia, ezek a célok viszont nem veszélyeztethetik a világélelmezést.

Washingtonnak óriási veszteséget okozna, ha az EU kiterjesztené a szigorú alapanyag-termelésre és a feldolgozott termékek előállítására vonatkozó szabályait a kereskedelmi partnereire. Ráadásul a korábbi várakozásokkal ellentétben sok ország már jelezte, hajlandó lenne átültetni a globális klímacélokhoz illeszkedő, jobb minőségű élelmiszert eredményező intézkedéseket. Ez a szemlélet pedig fokozza Amerika nyugtalanságát.

Az Egyesült Államok tehát várhatóan minden eszközzel fellép az ellen, hogy Európa új globális élelmiszerszabványokat határozzon meg. Nemrég bejelentették: nemzetközi koalíciót szerveznek annak érdekében, hogy a globális ellátás ne kerüljön veszélybe.

A minőség győzelme a mennyiség felett

Érthető Washington aggodalma, mivel a tervezett élelmiszerszigor és a kereskedelem korlátozása jelentős kiesést okozna az amerikai gazdáknak és a globális agrárvállalatoknak. 

A géntechnológiákkal fejlesztett amerikai kukorica jóval nagyobbra nő és több termést ad, mint a nemesített növény    Fotó: Darrell Hoemann/MCIR

Az Egyesült Államok nem ért egyet azzal, hogy a mezőgazdasági kibocsátás már nem növelhető tovább és elérte korlátait. Helyette a géntechnológiákkal, az innovációval, az alternatív és új élelmiszerekkel, valamint a precíziós és sejt­alapú termeléssel tennék fenntarthatóbbá az élelmiszerrendszereket.

Az Egyesült Államokban megközelítőleg sem kell betartani olyan szigorú élelmiszer-biztonsági szabályokat, mint Európában, amely világelső ebben. Az amerikai gyakorlat a vegyszerek fokozottabb felhasználását vagy a haszonállattartásban a fokozott antibiotikum-használatot helyezi előtérbe, a tartási körülmények és a talajkímélő termelés nem elsődleges szempont. 

Az Egyesült Államok termeszti emellett a legtöbb génmódosított növényt a világon, így a GMO-k globális visszaszorulása nemcsak az agrárvállalatoknak, hanem a vetőmag-előállítóknak és egyéb kapcsolódó iparágaknak is nagy érvágás lenne. Az olcsó tömegtermelésre berendezkedett tengerentúli gyakorlatokkal szemben Euró­pában az antibiotikum-felhasználás helyett a tartási körülmények javítása és a szigorú állatjóléti szabályok betartása a követendő gyakorlat. Sok európai államban, például hazánkban szigorúan tilos a génmódosított növények termesztés, mint ahogy az állatok klónozása is.

A kereslet és az egyre inkább előtérbe kerülő zöldszemlélet pedig egyértelműen Európának kedvez. Ha az EU bevezeti a kereskedelmi partnerekkel szemben a szigorú elvárásokat, és más országok is vállalják ezt, az Egyesült Államok világkereskedelmi pozíciói jelentősen gyengülhetnek.

Kereskedelmi szabályozás nélkül Európa saját önellátását adná fel

Összességében rendkívüli erőfeszítéseket kellene vállalniuk az európai gazdáknak, hogy eleget tegyenek az uniós céloknak és megvalósítsák a stratégiákban foglaltakat. Ez a költséges kísérlet könnyen lenullázhatja Európa versenyképességét és félő, hogy az unióban óriási mennyiségű olcsó importáru érkezne. A kedvezőtlen forgatókönyv kizárólag a kereskedelmi szabályok szigorításával kerülhető el. Brüsszel mindeddig vonakodott a harmadik országokból érkező árukra is kiterjeszteni az európai termelési normákat. Ráadásul a szabadkereskedelmi megállapodások úgynevezett csereterméke az élelmiszer és az alapanyag: az agrártermékek vámkedvezményekkel érkezhetnek az EU-ba, cserében például az ipar számára nélkülözhetetlen, ám korlátozottan elérhető alapanyagairól Európának kedvező alkuk születnek. 

A Magyarország által is támogatott francia tervek szerint csak abban az esetben érkezhetne élelmiszer az EU-ba, ha legalább meghatározott mértékben vagy teljes egészében betartja az unión kívüli előállító az európai szabályokat. Mivel a kontinens fontos kereskedelmi partner, és a globális élelmiszer-ellátás nagyhatalma, ezért a közösségen kívüli államoknak is érdekük fenntartani a kereskedelmi kapcsolatot. Ehhez sok ország vállalná az állatjólétre vagy a talajkímélő technológiákra vonatkozó kötelezettségeket. Az európai zöldcélok átvétele politikai szempontból is kifizetődő, mivel a klímakrízis elkerülése mindenhol egyre fontosabbá válik, míg a fiatalabb generációk az egyik legfontosabb szempontnak tekintik a klímacélok megvalósulását. 

Ha sikerül újragondolnia Európának az élelmiszer-kereskedelmi kapcsolatait, és a küldő államok vállalják az új normákat, akkor a magasabb hozzáadott termékeivel az EU-s országok messze maguk mögött hagyják a globális versenyben a konkurenciát, például az Egyesült Államokat, amely várhatóan nem hagyná szó nélkül, ha Európa mozgatná a szálakat a globális élelmiszerrendszerek újraosztásánál.

Borítókép: Europress/AFP