Kihúzná a magyar rezsipolitika alól a szőnyeget Brüsszel azzal, hogy azt a jogi környezetet változtatná meg, amelyben a hatósági árszabályozás támadhatatlan. Ez derül ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatójának válaszából, amelyet a Magyar Nemzet kérdésére adott egy tegnapi háttérbeszélgetésen. Kovács István arról beszélt, miért kerülhet ismét veszélybe a magyar rezsicsökkentési politika, ha egyszer már – tavaly júliusban – az Európai Bíróságon Magyarország több másik tagállammal együtt megnyerte a rezsipert. – A bíróság azt mondta ki, hogy a magyar eljárás a hatályos uniós jogi kereteknek mindenben megfelel. Most arról van szó, hogy megváltoztatnák a jogi keretet, az új szabályok pedig kötelezően felülírnák a rezsicsökkentés számos aspektusát, így eltörölnék az eredményeit – fejtette ki az igazgató.
A szakember felidézte, hogy az utóbbi 13 évben válság válságot követett az Európai Unióban, de közösségi szinten mindannyiszor elmaradt a megfelelő válaszok kidolgozása – gondoljunk csak a sikertelen közös vakcinabeszerzésre. – Ebből kifolyólag a közös energiabeszerzés sem lehet sikeres – tette hozzá Kovács Attila, a szervezet projektvezetője, utalva arra az ötletre, amely az október 18-án bemutatott brüsszeli javaslatcsomagban szerepel. Az ajánlások sorát az őszre Európában kialakult energiaár-válságra reagálva állították össze, ám abban konkrétumok nem szerepelnek, a kihívások megoldásának feladatát gyakorlatilag a tagállamokra bízta az uniós testület.
Most, hogy Európa-szerte elszabadultak a lakossági energiáért fizetendő tarifák, az Európai Bizottság a többletköltséget a lakossággal fizettetné meg, csakúgy, mint az erőltetett menetben végzett zöldátállás negatív következményeiből fakadó kiadásokat.
Kovács István jelezte, hogy amikor politikai, ideológiai okokból késlelteti Brüsszel a helyreállítási alap (RRF) kifizetését Magyarországnak, az kifejezetten a klímacélok elérését is veszélyezteti. Az alap 37 százalékát ugyanis zöldprogramokra kell fordítani, erre a kormány terve készen áll, szakmai kifogást nem emeltek ellene.
Vagyis, míg a bizottság a zöldátállást kéri számon hazánkon, addig az ahhoz szükséges forrásokat visszatartja
– mutatott rá az ellentmondásra a projektigazgató. (A kidolgozott projekteket az uniós forrás megérkeztéig saját forrásból állja a költségvetés.)
– A magyar kormány a rezsicsökkentés mellett nagy hangsúlyt fektet az energiahatékonyság növelésére, az energiaszegénység felszámolására – jelentette ki Kovács Attila –, ennek tanújele, hogy
Magyarországon 2010 óta felére, 10,7 százalékról 5,4-re csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeket nem tudnak kifűteni.
