Az idei nyári szezon minden idők legjobb szezonja volt a belföldi magyar turizmus történetében, és a szeptember is jobb eredményt hozott a vártnál – mondta el Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szombati podcastjében. A 2019-es, Covid előtti vendégéjszakaszámot már négy százalékkal túlszárnyalta a szektor, a tavalyi évhez képest pedig 65 százalékkal több a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál (NTAK) regisztrált vendégéjszaka szám.
Összesen 1,2 millió vendég hárommillió vendégéjszakát töltött el magyarországi szálláshelyeken, alapvetően magyarok voltak ezeken a helyeken, mintegy 800 ezren, de köszönthettünk az országban több mint 360 ezer külföldi látogatót is
– részletezte Guller Zoltán.
Ha a számokat részletesen vizsgáljuk, azt látjuk, hogy mind a hazai, mind a külföldi forgalom rendkívül élénk volt, a magyarok által eltöltött vendégéjszakák száma 1,8 millió volt, ami 19 százalékkal haladta meg az előző évi adatokat –mondta Guller Zoltán, hozzátéve, hogy a külföldi éjszakák száma pedig négyszer annyi volt, mint egy évvel ezelőtt, azaz több mint egymillió vendégéjszaka
A vendégéjszakák 62 százaléka a belföldiektől származott, és háromnegyede pedig vidéken realizálódott, tehát még mindig a vidék húzza a turisztikai mutatókat – mutatott rá Guller Zoltán. A vendégéjszakák ötven százaléka szállodákban volt, a vidéki négycsillagos szállodák kapacitáskihasználtsága 55 százalék körül alakult.
Szeptemberben a teljes szálláshely árbevétel megközelítette a 42 milliárd forintot, ami 86 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Itt is a hotelekben realizálódott a bevételek döntő része.
A külföldi turisták 21 milliárd forintot költöttek el hazánkban, több mint háromszor annyit, mint tavaly szeptemberben. A vidéki szálláshelyek árbevétele pedig a 30 milliárd forintot is meghaladta, ami 55 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Az összes szálláshelyi költés 11 százalékát szeptemberben Szép-kártyával fizették ki. A vendéglátás árbevétele szeptemberben több mint százmilliárd forint volt, ami harminc százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Napi bontásban számolva az látható, hogy hárommilliárd forint volt egy átlagos nap árbevétele, ez szombatonként átlagosan négy és fél milliárd forintra ugrott. A rekordot pedig szeptember 11-én, a pápalátogatást megelőző napon mérték, amikor ez az összeg meghaladta az ötmilliárd forintot.
A szeptemberben történt fontosabb eseményekről közölte, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alatt a vendégéjszakák száma minden nap húszezer felett alakult, az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállításnál pedig naponta 17 ezer ember vette igénybe a szálláshelyeket, míg egy évvel korábban ez a szám ötezer volt.
Bár alapvetően a belföld húzza a turizmust, a külföldiek közül a V4-országokból, valamint Ausztriából és Németországból jönnek a legtöbben. Szeptemberben Románia is bekerült a legfontosabb küldőországok közé. Főleg Budapestre jöttek, 22 százaléknyian, de sokan voltak a Balaton-parti településeken is, Hévízen, Zalakaroson, Balatonfüreden. Érdekesség, hogy a németek 22 százaléka sporteseményre érkezett hazánkba.
A szép napos szeptember miatt továbbra is a Balaton volt a legnépszerűbb úticél, 21 százalékban oda érkeztek a vendégek, 630 ezer vendégéjszakát töltöttek a tó körül. Ezt követi a Mátra–Bükk térsége, majd Debrecen és környéke, Budapest térsége és Bük-Sárvár, ez az első öt.
Az elmúlt hónap során a vendégéjszakák negyven százaléka valamilyen borrégióban realizálódott, főleg magyarok utaztak oda. A balatoni borrégió volt a legnépszerűbb, ezt követte a felső-Magyarországi és a dunai borrégió.
A Szép-kártyát 2010-ben vezették be, mivel akkor is bajban volt a turizmus. Akkor ez a konstrukció húzta ki az ágazatot a bajból, és úgy gondoltuk, bevált módszeren nem érdemes változtatni - mondta Guller Zoltán. Ezért lett adókedvezménye a Szép-kártyának, ezért van számos könnyítés a kártya használatával kapcsolatban. Szeptemberben nagyjából 16 milliárd forintnyi forrás érkezett a Szép-kártyákra, ez megegyezik a tavalyi évi adatokkal. A költések azonban csaknem ötven százalékkal magasabbak voltak idén szeptemberben, azaz csaknem harmincmilliárd forintot költöttünk a Széchenyi-pihenőkártyákról, ez rendkívül magas szám.
Az első kilenc hónapban a feltöltések összege több mint 260 milliárd forint, a költéseket tekintve pedig 282 milliárd forintnál járunk. Ez 55 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
Az összeg 28 százalékát szálláshelyekre, bár fontos megemlíteni, hogy mivel átjárhatók a zsebek, ezért nem tudjuk pontosan megmondani, hogy a szálláshelyszámláról valóban szálláshelyeket fizettek-e vagy például vendéglátásra költötték-e. Szeptember végén még 125 milliárdnyi forrás volt a Szép-kártyákon – mondta el Guller Zoltán.
(A borítóképen a gyulai Almásy-kastély. Fotó: MTI/Rosta Tibor)
