Az Opel elveszítheti befolyását a rüsselsheimi cégközpontban, illetve eisenachban működő gyárai felett. A Stellantis-csoport azon gondolkodik, hogy saját jogi és termelési szervezeteivé alakítja át azokat – tette közzé az AutomobilWoche.de. A tervek szerint
a vállalatok már nem a németországi Opelhez kötődnének, hanem közvetlenül egy Stellantis-egységhez, például Hollandiához.
A cégcsoport ezzel a lépéssel a termelési hálózaton belüli együttműködést és rugalmasságot kívánja tovább erősíteni. Az átszervezésnek hosszú távon hozzá kell járulnia a munkahelyek megtartásához. A Stellantis autóipari vállalat a PSA/Opel és a Fiat/Chrysler egyesüléséből jött létre az év elején. A 16 márkát gyártó cégnek takarékoskodnia kell, ehhez egységes platformokat fejleszt ki, és a lehető legtöbb azonos alkatrészt kívánja használni, ezért van értelme központilag irányítani az üzemeket – indokolta a cég szóvivője. A német IG Metall szakszervezet és az üzemi tanács éles kritikával reagált az anyavállalat terveire. Mint nyilatkozták, a tervezett átalakítással a Stellantis veszélyezteti az Opel márka puszta létezését.
A General Motors amerikai autógyártó 2,2 milliárd euróért adta el 2017 márciusában a veszteséges európai autógyártó érdekeltségeit a PSA francia konszernnek. A megállapodás értelmében a Peugeot-t, a Citroënt és a prémiumkategóriás DS modellcsaládot gyártó PSA-csoport tulajdonába került az Opel és a brit testvérmárka, a Vauxhall.
Az hamarosan kiderült, hogy az így létrejött cégnek nincs szüksége annyi munkásra és mérnökre, amennyien addig voltak, kemény tárgyalások kezdődtek a szakszervezetekkel fejlesztésekről, gyárak megtartásáról, bezárásáról, és neves opeles vezetők tűntek fel versenytárs autógyártóknál. Az Opel futó modelljei a GM által fejlesztett műszaki alapokon álltak, ezeket a legrövidebb idő alatt ki kellett vonni a gyártásból, hogy az új tulajdonosnak ne kelljen jogdíjat fizetni a használatukért.
Az Opel márka kínálata rövid idő alatt átalakult: a franciák által biztosított technikai alapokon álló, gyakorlatilag csak a megjelenésükben eltérő modellek viselték a körbe zárt villám jelét a járművek orrán.
A menedzsment nagy győzelemként ünnepelte, hogy az Opel egy év alatt veszteségesből nyereséges lett, azonban ennek az volt az ára, hogy piaci jelenléte a felére zsugorodott, és az önálló tervező részlegek mérete, a magasan képzett mérnökök száma alaposan megcsappant. A testvérmárkák modelljei megjelentek az Opel németországi gyártósorain, amikor pedig a csiphiány miatt le kellett állítani ezeket, akkor a franciák helyett a német gyárakban szünetelt a munka. De még voltak Opel-gyárak. Amikor Rüsselsheimben, a német cégközpontban a Stellantis veszi át az irányítást, akkor az 1862-ben alapított, 1899 óta autógyártással foglalkozó márkából nem marad más, mint a féltenyérnyi logó, a körbe zárt villám.
Jogosan feltehető a kérdés, hogy miért jelent bármilyen problémát az, ha a személygépkocsi-piacról eltűnik egy márka, hiszen az elektromos meghajtásra való áttérés éveiben kis túlzással naponta születnek vadonatúj gyártók, új logók, modellek. Aki a kínai elektromosautó-piacot figyeli, láthatja, hogy olyan kiterjedt és szövevényes kínálat érhető már el, ami vetekszik a hagyományos európai vagy amerikai márkapalettával.
Itt,
Magyarországon azonban az Opel egy kicsit más autómárka, mint a többi.
Az Opel a megfizethető árú nyugati autó volt a rendszerváltás utáni években, és bár már régen nem gördülnek le F Astrák a szentgotthárdi gyártósorokról, sokaknak az is maradt. A magyar személygépkocsi-állomány legnagyobb darabszámú márkája ma is az Opel. A külföldről behozott használt autók között az egyik leggyakoribb ugyancsak a rüsselsheimi márka terméke.
Az Opel gyártmányai soha nem voltak a legjobbak, a legkorszerűbbek vagy a legszebbek – bár ez ízlés kérdése. A VW Golf volt mindig is az osztályelső, az Audi–BMW–Mercedes triumvirátus más ligában versenyzett. A francia és olasz autók azonban használtan nem örvendtek Magyarországon nagy népszerűségnek. Az Opel az elérhető német, a megbízható, a korosan is munkaképes családi autó szinonimája.
Fotó: Reuters/Ina Fassbender
Szentgotthárd túlélte az átalakulást
Az Opel új tulajdonoshoz kerülése után kérdésessé vált a szentgotthárdi motorgyártó üzem jövője is. Szerencsére a PSA meglátta a lehetőséget a korszerű üzem fenntartásában. Idén februárban derült ki, hogy a Stellantis-csoport a magyar telephelyre hozza az 1,6 literes benzinmotorok új generációjának gyártását. A szentgotthárdi gyárban készülnek majd az új erőforrás fő komponensei, a főtengely, a forgattyúsház és a hengerfej is, majd itt szerelik össze és tesztelik a motorokat. A dunántúli gyárban évi kétszázezer 1,6 literes erőforrást fognak gyártani, ezzel a mostani évi 390 ezres 1,2 literes benzinmotorgyártással együtt 590 ezerre bővül a gyár évi kapacitása. A sorozatgyártás 2023 első felében kezdődik, az ötvenszázalékos kapacitásbővítés jelentős létszámnövekedést hoz majd.
